A koronavírus járvány miatt sok esemény elmaradt már az idei évben. Így történt ez a Város Napja rendezvénnyel is, ahol minden évben kiosztásra kerülnek a Pro Urbe díjak az ünnepi testületi ülés keretében. Természetesen kicsit másként, de a Város Napjáról megemlékeztünk egy Komlós Tv adással,
ahol kihirdették és méltatták a díjazottakat. (Aki lemaradt az adásról a Komlós Tv youtube csatornáján visszanézheti azt).

Az egyik kitüntetettel, Gyivicsánné dr. Szenci Irénnel, Tótkomlós egykori polgármesterével beszélgettünk. Gratuláltunk a Pro Urbe díjhoz, jó egészséget és még hosszú aktív éveket kívánva.

Gondolom, ezt mostanában sokan megkérdezik, én is megteszem, hogy van mostanában „Polgármester asszony”?

 
Köszönöm szépen, nagyon jól vagyok. Itthon kertészkedek, soha nem volt ilyen szép a kertem, mint most, élvezem, hogy csicseregnek a madarak, amiket télen etetünk. Egyszóval kitűnően érzem magam.

Az embernek mindig jólesik, ha elismerik a munkáját, igaz ez akkor is, ha utólag történik. Hogy érte a hír, hogy idén Önnek ítélték a Pro Urbe díjat?

Megmondom őszintén, először nagyon meglepődtem. Azon lepődtem meg, hogy 14 év után még valakinek eszébe jutott, hogy én dolgoztam valamit Tótkomlósért. Igaz, nem keveset, mert nem csak polgármesterként, hanem jegyzőként és gyámügyi ügyintézőként is dolgoztam itt. De nagyon-nagy meglepetés volt. Amikor túl voltam az első sokkon, nagyon jól esett, szinte simogatta a lelkem, hogy még ma is van valaki, aki felmérte, hogy mit tettem azalatt a 4 év alatt, amíg polgármesterként tevékenykedtem.

Hosszú éveket töltött a közigazgatásban, mi volt az a feladat, ami a legnagyobb kihívást jelentette, és sikerült megoldani?

A legnagyobb kihívás nyilván a polgármesterség volt. Úgy csöppentem bele, hogy indult a fürdőberuházás. Akkor már túl voltunk közbeszerzésen, mindenen és abból a pénzből, ami akkor adódott, meg kellett menteni a fürdőt. Ugyanis ha nem tudtuk volna úgy korszerűsíteni, ahogy végül sikerült, akkor bezárták volna, úgy jártunk volna, mint Mezőhegyes. Akkor még nem voltak Európai Uniós pénzek, tehát csak abból a pályázati pénzből és esetleg önerőből kellett megvalósítani, amivel rendelkeztünk. Tótkomlósnak nagyon kevés önereje volt, hiszen itt nagyipari üzemek nincsenek, sok iparűzési adó sem volt. Viszont a legszükségesebb dolgokat meg kellett tenni, abból a pályázati pénzből, amit még az előző testület megnyert. Nem volt könnyű feladat, de úgy gondolom, hogy jól sikerült. Örülünk neki, hogy azóta is van, és legalább a gyógyászat életben tudja tartani ezt a fürdőt. Reméljük most nyáron, ha végre kinyithat a fürdő, akkor ismét sokan fognak jönni.

Mi az, amit a legnagyobb eredménynek tekint, mire a legbüszkébb?

Ahogy elmondták a méltatásban is, két nagy beruházás közé lehet tenni azt a 4 évet, amíg polgármesterként dolgoztam. Az egyik a Rózsa fürdő volt, a másik a szlovák iskola felújítása, bővítése. Erre a kettőre nagyon büszke vagyok. Természetesen arra is, hogy sikerült székházat szerezni a Szlovák Önkormányzatnak, mert azelőtt a Polgármesteri Hivatalban egy irodával rendelkeztek csak. Annak a szlovákságnak, aki alapította annak idején Tótkomlóst, talán ennyivel tartoztunk.

Jelenleg is aktívan tölti a nyugdíjas éveit, miért volt fontos, hogy a komlósi szlovákság életébe ilyen aktívan bekapcsolódjon?

Talán onnan indulnék ki, hogy úgy gondolom polgármesterként kellett és talán sikerült is elég sokat tennem azért, hogy tisztelegjünk az alapító ősök előtt, és hogy a jelenlegi szlovákoknak egy komfortos, családias helyet teremtsünk. Életben kellett tartani azokat a szlovák hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, amivel Tótkomlós rendelkezik. Igyekeztem emellé állni, tehát lendületben voltam. Férjem szlovák származású, és teljesen természetes volt, hogy miután nyugdíjasok lettünk mindketten, valahová csatlakozzunk, valamilyen civil
szervezethez. Legcélszerűbbnek a szlovákságot tartottuk, a Komlósi Szlovákok Szervezetét, mivel itt havonta tudunk találkozni, tudunk ténykedni. Évente kétszer bemutatjuk a gasztronómiát, a kultúrát, ami nem kevés munkával jár, de szívesen csináljuk. Jó, ha az ember nyugdíjas korában is aktív.

Hosszú ideig volt a lelke az orosházi régió mellrák elleni küzdelmének, többek között a Rózsaszín szalag sétának is. Mit sikerült elérni ezen a területen?

Igen, az Orosházi Kistérségben alapították meg ezt az egyesületet, nálam jóval fiatalabbak. De a munkájuk hamarosan más irányba szólította őket, és mivel én már akkor is tagja voltam a Nők a Fejlődő Orosházi Kistérségért Egyesületnek, adódott a helyzet, hogy rám bízták, én lettem az elnöke. Nagyon fontos céljaink
voltak, de szerettünk volna olyat is megvalósítani, amivel Orosházát és környékét is meg tudjuk mozgatni. Az egyesület alelnöke, Szilágyiné Marika vetette fel, hogy mi lenne, ha mi is sétálnánk a mellrák elleni küzdelem
jegyében. Ezt elindítottuk 2007-ben, és 10 éven keresztül szerveztük meg, igen nagy sikerrel. Volt, hogy Budapestről, Kecskemétről is jöttek sétálni, 250 fő feletti tömeg sétált. A Rákellenes Liga is támogatott minket. Ma
Magyarországon talán nincs is olyan család, amelyik ne lenne érintett valamilyen daganatos betegségben. Nagyon fontosak a szűrővizsgálatok, erre szerettük volna felhívni a figyelmet. Sajnos közben az egyesületünk megszűnt, de ezt a sétát itt Tótkomlóson folytatjuk.

Hogy tekint jelenleg Tótkomlósra, milyen lehetőségek adódnak, és hogyan tudja az adódó nehézségeket leküzdeni ez a kisváros?

Nem lesz könnyű helyzete Tótkomlósnak. Nem lesz, mert amellett, hogy most itt van ez a pandémiás helyzet, egy ilyen kistelepülés, ahol kevés a munkahely, nem tudja itt tartani a fiatalokat, fokozatosan elöregszik. Más utat kell
választani. Egyrészt fel kell élénkíteni, munkahelyeket kell teremteni, és komfortos helyet kell biztosítani az idősek számára. Megvannak ennek az alapjai, és úgy látom, hogy ez a képviselő-testület és polgármester úr, akik most
ezt a várost próbálják irányítani, fejleszteni, jó úton indultak el. Hogy lesz-e ehhez megfelelő pénz, ezt nem tudom. Én csak nagyon jó erőt, egészséget és nagyon komoly kitartást kívánok nekik, nem lesz könnyű ez a munka.

A civil területen kívül, itthon is nagyon aktívan tölti mindennapjait. Mivel foglalatoskodik?

Bevallom őszintén, olyan dolgot csinálok, amin a gyerekeim is meglepődtek, mert nem gondolták, hogy ilyen kreatív vagyok, és erre azt szoktam válaszolni, hogy én sem. De nagyon jó időtöltés és ez a horgolás. Különböző állatfigurákat, babákat készítek, és ezeket ajándékozom az unokáimnak, angyalkákat a barátainknak, és mivel az idősebbik lányom óvónő, a ballagó óvodásoknak meg szoktam horgolni az ovis jelüket is. Most pedig egy nagyon-nagy projektben vagyok, a lányom mesenagykövet is. Ahhoz, hogy igazán jól be is tudja mutatni a meséket, elkezdtem horgolni a mesékhez figurákat. Ez nagyon jó, mert rögtön van sikerélményem, és arra is nagyon jó, hogy az ember agya ne öregedjen. Erre oda kell figyelni, számolni kell, alakítani kell. Nagyon szeretem csinálni. Ha nem kertészkedem, akkor horgolok, és olvasok, rendszeres látogatója vagyok a könyvtárnak illetve most ők látogatnak engem, a veszélyhelyzet miatt.

Említette, hogy a lányok távol élnek, de azért rendszeresen hazalátogatnak, és velük az unokák is?

Igen, nagyon szeretnek itt nyaralni, már most is emlegetik. Még az Írországban élő, és már lassan nagykorú fiúunokám is nagyon szeret jönni. Szeretnek jönni, és azok a legszebb hetek, amikor itt vannak és megölelnek. Rengeteg energiával töltenek fel. Természetesen az internetnek köszönhetően a mostani helyzet ellenére is napi kapcsolatban vagyunk velük.

A koronavírus járvány miatt sok esemény elmaradt már az idei évben. Így történt ez a Város Napja rendezvénnyel is, ahol minden évben kiosztásra kerülnek a Pro Urbe díjak az ünnepi testületi ülés keretében. Természetesen kicsit másként, de a Város Napjáról megemlékeztünk egy Komlós Tv adással,
ahol kihirdették és méltatták a díjazottakat. (Aki lemaradt az adásról a Komlós Tv youtube csatornáján visszanézheti azt).

Az egyik kitüntetett a Tótkomlósi Szenior Úszó Klub Egyesület volt, Kancsó Jánossal (az egyesület elnökével) beszélgettünk, gratulálva a Pro Urbe díjhoz és még sok sportos évet kívánva az úszóknak. 

János bácsi, hogy alakult meg annak idején a Tótkomlósi Rozmár Szenior Úszó Klub Egyesület, hogy jött az elhatározás, hogy létrehozzák ezt az egyesületet?

2004-ben találkoztunk régi úszó ismerősökkel, és beszédbe elegyedtünk velük. Akkor jött az ötlet, hogy alapítsunk egyesületet, így 2004 augusztus legelején alakult meg a Tótkomlósi Szenior Úszó Klub Egyesület.

Nem csak tótkomlósiak vannak ebben az egyesületben, de milyen arányban vannak jelen az egykori komlósi úszók, és az időközben csatlakozók?

Vannak vidékiek is, egyrészt Komlósról elszármazottak, másrészt mivel az egyesület nyitott, így bárki csatlakozhat, akár külföldről is, így az arány körülbelül 65%-35% körül van.

Nagyon sok eredményt elértek már úgy hazai, mint nemzetközi versenyeken, azonban a mostani elismerés, a Pro Urbe díj, nem az eredmények, hanem a tevékenység elismerése. Milyen helyet foglal el ez a díj a sok kupa és érem között?

Nagyon örülünk, és meg is ragadnám a lehetőséget, hogy megköszönjem mindazoknak, akik érdemesnek találták az egyesületet erre a díjra, és javaslatot tettek, és a Képviselő-testületnek, aki elfogadta ezt.

Az egyesületet úgy tudják életben tartani, hogy igen komoly menedzselésre van szükség, melyet leginkább János bácsi végez elnökként. Milyen feladat ez, hogy sikerül például a külföldi versenyeket finanszírozni?

A külföldi versenyeken egyrészt a kvalifikációs idő teljesítésével lehet részt venni, másrészt viszont vannak olyan versenyek, amiken bárki részt vehet, aki tudja az utazás, szállás, étkezés költségeit fedezni. Ez saját zsebből történik, sajnos nem kapunk semmiféle támogatást.

Mennyire szabadidős tevékenység vagy mennyire sport a szenior úszás?

Ez inkább szabadidős tevékenység, de mi inkább úgy tartjuk, hogy ezt az egészet az egészségünkért csináljuk. Az csak hab a tortán, ha versenyeken is tudunk indulni. Ahhoz, hogy valaki rajtkőre tudjon állni, ahhoz edzésben kell
lenni. A versenyzéshez szükséges a heti 2-3 alkalommal edzés. Úszni kell, nem is keveset. 

A nyári szezon kiemelkedő eseménye a Szenior Úszóverseny, hogy lesz ez idén nyáron?

Sajnos a júliusban szokásos versenyünk az idén nem kerül megrendezésre. Ez azért is nagyon sajnálatos, mert a külföldről, főleg Romániából érkező versenytársak később gyakran visszatérnek a családtagjaikkal is, illetve hírét
viszik a Rózsa fürdőnek.

Az idei év fontos sporteseménye a szenior úszók számára az európa bajnokság, amelynek helyszíne pont Budapest lenne. Lehet-e már tudni erről valamit?

Igen, idén erről is le kell mondanunk. A jövő évi verseny időpontját pontosan nem tudom, de neten már rá lehet keresni.

Mi a helyzet az utánpótlás terén?

Megtalálhatók vagyunk az interneten, van honlapunk, ahol minden fontos információt megosztunk. Hála istennek meg is találnak minket, legutóbb például Makóról volt jelentkezőnk, mert ott nincs egyesület, de komlósiak is
jelentkeznek. Várunk is szeretettel mindenkit, ki kell próbálni. Nincs semmi kötelezettség, a lényeg a mozgás, aztán ha valaki ráérez az ízére, akkor akár a versenyekhez is kedvet kaphat.

Aki nem versenyezni akar, csak mozogni valamit, annak mennyire ajánlaná az úszást?

Nagyon jó szívvel ajánlom és javaslom, hiszen a vízben való mozgás kíméli az ízületeket, teljesen más hatása van, mint például a kemény aszfalton történő futásnak. Nem a teljes súlyt kell cipelni, mégis minden izmot megmozgat, kíméletesen. Én nemzetközi úszóedzői vizsgával is rendelkezem, így bárkinek segítségre van szüksége, keressen bátran, nagyon szívesen segítek is.

Az idei évben is folytatódik városunkban a START munkaprogram, a jelenlegi helyzetről Mácsai Petra ügyintézőt kérdeztük.

Mivel tevékenykednek jelenleg a START munkaprogram különböző programjai?

Tótkomlóson 2020 márciusában elindult az idei közfoglalkoztatási program. A mezőgazdasági programban megtörtént a betervezett vetés és palántázás. A szociális jellegű programban mezőgazdasági földútkarbantartás, illegális szemétlerakó helyek fölszámolása, csatornázás, belvíz elvezetés és közútkarbantartás folyik jelenleg. A helyi sajátosságokra épülő programban az Ifjúsági Park füvesítése, parkosítása már megtörtént, májustól pedig a Ligetben található téglaépület, valamint a színpad, és színpad előtti tér felújítása folyik, ami az 1960-as években készült el, ennek újrabetonozása szükségessé vált, és jelenleg ezzel tevékenykednek a program dolgozói.

Pontosan milyen munkákat foglal ez magában, hogyan fog megújulni a színpad és környéke?

Jelenleg a színpad és az előtte lévő tér teljes újrabetonozása történik. A mögötte lévő téglaépületben pedig aljzatbetonozás, festés, tetőszerkezet javítás lesz, illetve minden olyan kapcsolódó feladatot elvégeznek majd, ami
szükséges ahhoz, hogy funkcióját visszanyerje.

Tehát a belső munkálatokat is elvégzik. Megújulnak a mosdók, öltözők is?

Igen, a mosdók felújítása teljes egészében meg fog történni, és az épület többi helyisége reményeink szerint újra öltöző és szolgálati pihenőhelyiség lesz.

Hányan dolgoznak ennek a programnak a keretén belül?

A helyi sajátosságokra épülő programban jelenleg 13 fő dolgozik.

A dolgozók munkabérét a program finanszírozza, de az építőanyagot milyen forrásból sikerül biztosítani?

Az építőanyag és a program munkálataihoz felhasznált eszközök szintén támogatásból finanszírozottak. 

Körülbelül mikorra végeznek a felújítási munkálatokkal?

Reményeink szerint augusztus végére befejeződnek a munkálatok.

A továbbiakban az év során mivel fog még foglalkozni a helyi sajátosságokra épülő munkaprogram?

A következő nagyobb feladat, ami még a dolgozókra vár a Tótkomlósi Művelődési Központ és Városi Könyvtár könyvtár részének felújítása lesz. Ezt követően pedig kerékpártárolók fognak készülni, amiket Tótkomlós területén
fognak kihelyezni.

Városunkban rendszeresen vannak véradások. A helyet a Szociális Szolgáltató Központ biztosítja erre az igen fontos programra. A közelmúltban újra invitálták a véradókat és szép számban jelentkeztek is a felhívásra.

Kovácsné Csiszár Klárát, az intézmény vezetőjét kérdeztük:

A Magyar Vöröskereszt rendszeresen végez véradást a Szociális Szolgáltató Központban. Ebben a helyzetben, gondolom, még jobban ügyelnek a megfelelő körülmények biztosítására?

Így van, nagyon odafigyeltünk, hogy a higiéniai eszközöket biztosítsuk a véradás időtartamára. Ahogy belépnek a véradók az ajtón, mindjárt egy fertőtlenítős lábtörlőre lépnek, utána védőkesztyűt és szájmaszkot biztosítunk nekik, kettesével jönnek be az épületbe, és természetesen a véradás kezdete előtt nagyfertőtlenítés is történt.

Mégis örömmel állapíthatjuk meg, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, hiszen szép számmal érkeztek az önkéntesek?

Valóban, és ennek nagyon örülünk. Bár mostanában emelkedő tendenciát mutat a véradási készség, és most is szép számmal érkeznek. Én magam is véradó vagyok, és mindenkit invitálok, remélem, a vírushelyzet sem veszi el senki kedvét a véradástól.

Mire kell figyelni a véradást megelőzően, az evést, ivást illetően?

Mindenképpen javaslom, hogy előtte egyen és igyon sokat mindenki. Bő folyadékra van szükség ahhoz, hogy könnyen le tudják venni a vért, ezen kívül, ha vannak gyógyszerei, azokat is beveheti, ugyanis bizonyos  gyógyszerek szedése mellett nyugodtan lehet vért adni.

Mi az, amit az első véradóknak mondana, hiszen láttam, hogy egészen fiatalok is érkeztek?

Bátran jöjjenek, nem fáj, és utána jól fogják magukat érezni, felfrissül a vérük.

Most különösen figyelnünk kell arra, hogy az immunrendszerünk megfelelő állapotban legyen. Kell-e tartani attól, hogy véradás után esetleg gyengül a védekező képességünk?

Nem. A véradás nem gyengíti az immunrendszerünket, sőt, leadjuk a fáradt vért, ezáltal új,felfrissült vér kerül a szervezetünkbe.

Milyen gyakorisággal adhat valaki vért?

56 napnak kell eltelnie két véradás között, de nőknek 4-szer, férfiaknak pedig 5-ször ajánlott egy évben.

A Szociális Szolgáltató Központ munkatársai érintkeznek a leginkább veszélyeztetett korosztállyal, mennyire biztosított a munkatársak számára a megfelelő védőeszköz?

Mindenkinek biztosítva van, bármennyire van szüksége. Lehetőség van arra, hogy napjában többször is cseréljék a kollégák. A fenntartó által biztosítottak a védőruhák, illetve a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól is kapunk hetente szájmaszkot és gumikesztyűt.

Nemrégiben beszélgettünk arról, hogy megnövekedett a feladatok száma, a továbbiakban is ki tudnak elégíteni minden igényt?

Igen még mindig, persze egy picit mindig több a jelentkező, akinek a segítségünkre van szüksége, de egyelőre a kapacitásunk még elegendő.

A kulturális területen dolgozók sincsenek egyszerű helyzetben. Nem tarthatók rendezvények, a könyvtár ajtaja zárva… Az intézmény vezetőjét és munkatársait kérdeztük a jelenlegi helyzetről.

Szathmári-Nagy Nikoletta - könyvtárvezető

A városi könyvtár ajtaja is zárva, de a munka most is folyik, mi történik éppen?

Igen, nyáron szokott lenni nálunk a nagytakarítás, de mivel ilyen áldatlan állapotban élünk most, ezért előrehoztuk. Két héten keresztül takarítottak a kollégák, mindent lefertőtlenítettek, lemostak, portalanítottak annak ellenére, hogy az olvasóink jelenleg nem jöhetnek be a könyvtárba.

Új szolgáltatást is bevezettetek, házhoz viszitek a könyveket. Mit kell tudni erről?

Ez egy olyan szolgáltatás, amivel hidat képezünk az olvasóinkkal. Tervezgetjük egy ideje, hogyan tudnánk biztonságosan megoldani a kivitelezést. Mivel a megyében több könyvtár is elindította ezt a szolgáltatást, velük konzultálva, mi is elindultunk és házhoz visszük a könyveket. Nekünk se jó zárt ajtók mögött lenni, az olvasóknak meg könyvre van szükségük. Tényleg nagyon hálásak, hogy gondoltunk rájuk, folyamatosan kapjuk a  rendeléseket. Az olvasók számára, annak ellenére, hogy már tavaszodik és megindultak a kerti munkák, mégis
nagy érvágás, ha nem jutnak könyvekhez. Nagyon örülnek, amikor kivisszük számukra és hála Istennek, minden korosztályból van érdeklődés. Van olyan gyerek, aki belekezdett egy sorozatba és hetente visszük neki az újabb részeket.

Milyen módon nyújthatják be igényüket az olvasók?

Mivel zárva tartunk, ezért online, a közösségi oldalon kereshetnek minket az olvasók. A Városi Könyvtár Tótkomlós facebook oldalunkon mindent leírunk lépésről lépésre és e- mailben a totkomlos.konyvtar@gmail.com-ra lehet küldeni a könyvlistát. Akinek erre nincs lehetősége, az hívhat minket telefonon, a 06/68-462-976-os telefonszámon, itt minden nap délig tudják leadni a rendelést.

Milyen körzetben tudjátok kiszolgálni az olvasókat, esetleg a külterületen lakóknak is van lehetőségük így könyvhöz jutni?

A szolgáltatás a beiratkozott olvasóink számára elérhető. Igyekszünk mindenkihez valamilyen módon eljuttatni, például a tanyavilágba a Szociális Szolgáltató Központ munkatársának a segítségével tudtunk könyvet küldeni, úgy, hogy biztosak voltunk benne az olvasónk nem tud erről a szolgáltatásunkról, viszont lételeme az olvasás. Ebben az esetben meglepetés volt a könyvcsomag.Volt olyan olvasó, aki megírta, igaz hogy orosházi, de a családsegítő központban dolgozik. Így oda vittük a könyvet.

Nemrégiben volt a Tavaszi Könyvfesztivál, tudtatok esetleg újdonságokat beszerezni az olvasók számára?

Természetesen a beszerzés folyamatos, nagyon sok új könyvünk érkezett és folyamatban van a feldolgozásuk. Ahogy kész vagyunk a facebook oldalunkra fogjuk feltölteni az újdonságainkat, ahogy eddig is tettük, és onnan lehet böngészni. Ezenkívül, természetesen az online katalógusunk is mindenkinek a rendelkezésére áll.

A gyerekek olvasóvá nevelése eddig az iskolákon keresztül zajlott, most viszont a számukra tartott könyvtári órák, rendezvények szünetelnek. Mi a tapasztalat, ennek ellenére megmaradtak aktív  olvasóitoknak?

Bízunk benne, hogy igen. A kiszállításban is voltak már gyerekkönyvek, és gondolatban már készülünk a nyárra is. Ha marad ez az állapot, és esetleg nem tudunk táborokat tartani, akkor mindenképpen próbálunk kitalálni olyan interaktív játékokat, amit mondjuk két-három fős csapatokban meg tudunk valósítani és kicsit kalandossá tesszük számukra a nyarat.

Baginé Szincsok Ilona – közművelődési szakember

Bár itt a tavasz, a múzeumok, gyűjtemények sajnos nem nyithatják ki kapuikat. De a munka a kapuk mögött tovább folyik. Milyen munkálatok folynak, illetve várhatóak a gyűjteményekben?

Valóban, sajnos minket is sújt a járvány, mint minden területet. Normál esetben április 1-én nyitunk a nagyközönség előtt, sajnos ez most elmaradt. De természetesen azért kihasználjuk az időt, amíg nem tudunk látogatókat fogadni, igyekszünk a fontos munkákat elvégezni. Február 5-én volt egy hatalmas szélvihar, ami tönkretette a Szlovák Tájház nádfedelét, és megrongálódott a hátsó kerítés is. A nádfedelet már rendbe hozattuk, és a kerítés is teljesen megújul, már folynak ennek a munkálatai is. Ezen kívül a másik két gyűjteményt is alaposan átvizsgáltuk, és a Szép utcai Szlovák Emlékház tetőszerkezetén is van egy kis javítanivaló, a tavasz folyamán ez is megvalósul majd. A Koppány Gyűjtemény tetején csak néhány cserepet kellett a helyére igazítani, ez is megtörtént. Természetesen, ahogy az időjárás engedi, úgy fogunk majd neki a tavaszi nagytakarításnak is. Ezután reméljük, már semmi nem állhat annak az útjába, hogy fogadjuk a látogatókat.

Jó hír, hogy a tótkomlósi gyűjtemények a szakirodalomba is bekerültek, így országosan is egyre többen megismerhetik értékeinket.

Igen, így van. Két dolgot is szeretnék ebből kiemelni, az egyik az, hogy április hónapra tervezett a B.K.L. Kiadó egy nagyon szép, színes könyvsorozatot megjelentetni, aminek az a címe, hogy „Különleges gyűjtemények és múzeumok Magyarországon”, a könyvhöz applikáció is tartozik majd, így még egyszerűbben lehet információhoz jutni. Az intézményvezetőnk úgy döntött eleget tesz a megkeresésnek és 4 oldalban a tótkomlósi gyűjtemények is megjelennek a könyvben. Sajnos a járvány miatt a kiadás időpontja változhat, de reméljük erről is hamarosan beszámolhatunk. Ezen kívül, már korábban felkerült a Magyarországi Tájházak Szövetsége honlapjára a Tájház adatbázisba a Szlovák Tájház, és a Szlovák Emlékház, most pedig örömmel mondhatom, hogy kiegészült ez az adatbázis. Kérték, hogy a Koppány gyűjteményről is küldjünk anyagot, fényképeket és egy kis leírást is. Ezt el is
készítettem.

A helyi lakosok között nagyon népszerű a "Múzeumok Éjszakája" című rendezvény, most hogyan készülnek erre? 

Készülünk, bár nem a hagyományos módon. Szeretnénk online térben egy Értéktár játékra hívni majd a kedves érdeklődőket. Erről a részletek természetesen fent lesznek majd az elérhetőségeinken illetve a Talléros zenekar készül nekünk egy videóval, de ez legyen meglepetés.

Motyovszki Ágnes Anna - közművelődési szakember

Egy új kezdeményezés volt a művelődési központ részéről, hogy a „Költészet Napjáról” a különleges helyzet miatt, különleges módon emlékeztetek meg. Milyen volt a fogadtatás?

Most csináltunk ilyet először, és bevallom kicsit izgultunk is emiatt, de nagyon jó volt a fogadtatás. Ezúton is nagyon köszönjük azoknak a bátor jelentkezőknek, akik elküldték a verset, hiszen így szerepelni a kamera előtt nem könnyű dolog. A nagy sikerre való tekintettel indítottunk egy másik játékot is május 1-től, „Tótkomlósi tavasz” címmel. Ezúttal fotókat kértünk a játékban résztvevőktől. Olyan fotókat vártunk, amik a tavasz szépségeit mutatják
be. Nagyon örülünk, mert nagyon sok fotó érkezett a felhívásunkra, köszönjük szépen. A beérkezett fotókból egy zenés videó készült, ami már megtekinthető a Tótkomlósi Művelődési Központ facebook oldalán.

A témákat tekintve, mi az, ami legjobban megragadta a komlósi lakosokat?

A beküldött képek alapján látszik, hogy a nagyszülők az unokákat a kertben, a gyerekek a gyíkokat, pókokat, legyeket fotózzák legszívesebben, és természetesen a gyönyörű kertekről, tavaszi virágokról érkeztek a fotók.

Milyen további terveitek vannak a jövőre nézve?

Sajnos a gyereknapi rendezvények is elmaradnak a járványra való tekintettel, ezért most a gyerekekre gondolunk elsősorban és egy rajzos játékot tervezünk indítani. A címe az lesz, hogy „Mesés fantázialények” és a gyerekek lerajzolhatják a fantáziájukban élő csodás, mesés lényeket. A rajzokat várjuk és ebből is egy zenés videó fog készülni, amit gyereknapon fogunk feltölteni a facebook oldalunkra. Bízunk benne, hogy sok szép alkotást kapunk, mert minden részvevőnek készülünk valami apró meglepetéssel.

Ez esetleg visszautalás a néhány évvel ezelőtti, nagy sikerű „Tündérboszi táborokra”, ami nagyon népszerű volt a gyerekek körében?

Igen, ezekben a táborokban nagyon jól érezték magukat a gyerekek és nagyon sokat meséltünk, alkottunk. Később egy másik táborunkban, a „Művészpalánta táborban” szintén fantasztikus alkotások születtek, ezért úgy gondoltuk, hogy a művészi vénájukat, és a fantáziájukat mutassák meg nekünk újra.

A mai gyerekeknek milyen a fantáziája?

Mivel a mostani gyerekek pici koruktól kezdve nagyon sok ingert kapnak az internetnek köszönhetően, sokan úgy gondolják, hogy ez negatív hatással van rájuk, de én azt látom, hogy hihetetlenül színes képzeletviláguk van, fantáziadúsak, és nagyon kreatívak.

Milyen technikával készült műveket vártok?

Legalább A/3, vagy A/4-es méretű legyen, minél erőteljesebb színekkel, minél nagyobb formákkal készüljenek az alkotások, hiszen ezek le lesznek fényképezve és a fényképek fognak bekerülni a videóba.

A Szociális Szolgáltató Központ vezetőjét kérdeztük a jelenlegi helyzetben kialakított változásokról

Kovácsné Csiszár Klára, intézményvezető

A koronavírus kapcsán különböző intézkedéseket kellett bevezetni, így volt ez a Szociális Szolgáltató Központ bentlakásos intézményében is. Mik voltak ezek?

A miniszterelnök úr bejelentése után, Zsura Zoltán polgármester úr is bejelentette a korlátozó intézkedéseket, amelyek a Tótkomlósi Szociális Szolgáltató Központot és intézményeit is érintette. A bentlakásos intézményben már ezt megelőzően, március 8-án központilag elrendelték a látogatási tilalmat, ugyanis ez a vírus zárt  közösségben sokkal gyorsabban terjed és az idős, 65 év feletti korosztály fokozottan veszélyeztetett. De ennél szigorúbb intézkedésekre is szükség volt, most már csomagot sem tudunk fogadni, mert azok felületén is bejuthat a vírus az intézménybe. Kicsit nehezen viselik ezt a lakók, de megértik.

Hogy befolyásolta ez a nappali ellátást?

A nappali ellátásban március 16-tól rendkívüli szünetet tartunk, ami azt jelenti, hogy ellátottjainkat otthonukban látjuk el. Ennek az ellátásnak a tartalma nyilván kevesebb, hiszen akik bejártak, azok itt étkeztek, tisztálkodtak, és foglalkoztattuk őket. Most otthonukban az étkezést kiszállítással biztosítjuk, illetve a szükséges bevásárlásokat, beszerzéseket próbáljuk nekik szolgáltatni. A bezárás, az egyelőre határozatlan ideig, visszavonásig szól.

Ezt a házi segítségnyújtást most kiterjesztették, hiszen nem csak az ellátottaknak segítenek ilyen módon, hanem gyakorlatilag bárkinek, aki erre jogosult. Kik azok, akik kérhetik ezt a segítséget?

Igen, egyre nagyobb igény van erre. Általában 65 év feletti, egyedülálló személyek igényelhetik, akiknek nincs a településen élő hozzátartozójuk, illetve nem tudja a hozzátartozó ellátni őket. Egyelőre bírjuk kapacitással, bízunk benne, hogy ez így is marad.

Fontos kérdés, hogy mivel ők nem az intézmény ellátottjai, kell-e nekik ezért térítést fizetni, vagy térítésmentesen vehetik igénybe?

A szolgáltatásunkat, ami a legszükségesebb élelmiszerek, tisztítószerek beszerzésével jár, a legközelebbi  beszerző helyről, térítésmentesen biztosítjuk. Ha étkezést igényel valaki, azt az ételadag árában tudjuk biztosítani, de ingyenes kiszállítással.

Az intézmény a legkisebb korosztállyal is foglalkozik, hiszen a bölcsőde is az intézményhez tartozik. Hogyan működik most a bölcsőde Tótkomlóson?

Igen, polgármester úr március 18-tól ott is rendkívüli szünetet rendelt el, az ügyelet megtartásával. Az ügyeletet néhány gyermek veszi igénybe, de úgy gondolom, hogy az idő múlásával többen is lesznek. Az étkezést minden igénylő számára biztosítjuk.

A védekezés fontos eleme a megfelelő védőfelszerelés. Rendelkezésre áll-e a szükséges mennyiség?

Időben beszereztük a védőkesztyűket, a maszk viszont országos hiánycikk volt. De sikerült ezt a problémát is megoldanunk, két önkéntes varrja számunkra a maszkokat, amit ezúton is szeretnék megköszönni György Józsefnének és Tóth Istvánnénak. Van még egy önkéntesünk, Takács Olga, aki az ételkiszállításban segít nekünk napi szinten, neki is köszönjük szépen.

Van-e arra lehetőség, hogy akinek ideje, lehetősége engedi, önkéntes munkával segítse az intézményt? 

Igen, vannak is jelentkezők, akiket felírtunk, és amint úgy alakul a helyzet, hogy szükségünk lesz a segítségükre, keresni fogjuk őket.

Ma megkezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák a Jankóban is Sajnos a koronavírus járvány az érettségizőket is olyan helyzetbe hozta, amire gondolni se mertünk. Nincs ballagás, nem tudnak egymástól és az iskolájuktól normálisan elbúcsúzni és az érettségi is máshogy zajlik, mint szokott. A Jankó János Általános Iskola igazgatójával és a végzős diákok osztályfőnökével beszélgettünk.

Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna, iskolaigazgató

Normál esetben most éppen a 12. évfolyam ballagására készülnénk, de szinte üres az iskola épülete. Hogyan készülnek az érettség vizsgákra ebben a rendhagyó helyzetben?

Természetesen online. Digitális tanulási munkarend van, március 16-óta. A szaktanárok kiscsoportokban foglalkoznak a diákokkal. A zárás megtörtént, de az utolsó pillanatig folyamatosan arra törekszenek, hogy az írásbeli érettségi vizsgákat sikeresen tudják teljesíteni.

A vizsgák időpontja változatlan, milyen körülményeket kell ehhez biztosítani az intézményben?

A törvény szerint legfeljebb 10 tanuló lehet egy tanteremben, ez nálunk teljesen megoldható, hiszen üres az iskola, és csak egy osztály érettségizik. Tehát öt, legfeljebb 6 diák lesz egy időpontban, egy tanteremben. A pedagógus kollégák rendelkezésre állnak. Természetesen pedagógus kérésére a krónikus betegségeket figyelembe vettem, aki érintett ebben, azt nem osztottam be felügyelő tanárnak.

Milyen óvintézkedéseket kell tenni? Kapnak a gyerekek védőfelszereléseket?

Hetek óta fertőtlenítjük az épületet, igyekszünk nagyon odafigyelni azokra az óvintézkedésekre, amiket a hatóságok kérnek. A gyerekek maszkot kapnak, aminek nem lesz kötelező a viselése, a diák dönti el, hogy szeretné-e viselni. A pedagógusok maszkot és kesztyűt is kapnak. Folyamatosan fertőtleníteni fogunk, és természetesen mindenkit felkészítünk az érettségi lebonyolításáról, az óvintézkedések betartásáról, a beléptetésről. Nem egy bejáraton jönnek, csúsztatott időben engedjük őket be, és azonnal a vizsgaterembe
mennek.

A diákokkal ezúttal kísérők sem érkezhetnek?

Az írásbeli érettségi vizsgákra egyébként is szigorú szabályok érvényesek, eddig sem engedtünk be senkit az épületbe, most sincs ez másként. A digitális oktatás az érettségi vizsgák idején, 3 napig szünetel, hiszen a kollégák itt fognak helyt állni.

Samu Tünde, osztályfőnök

Gondolom ballagtató osztályfőnökként még ilyen eset nem volt, hogy sikerült ezt a gyerekekkel  elfogadtatni, illetve hogy sikerül bennük tartani a lelket ebben a helyzetben?

Elég nehéz volt nekik elfogadni, habár az elején nagyon aktívak, lelkesek és ügyesek voltak, csak 1-2 hét elteltével kezdtek rádöbbenni arra, hogy nem lesz ballagás, és nem tudnak többet összejönni. Onnantól kezdve kellett igazán tartani bennük a lelket. Mindenki kivétel nélkül szeretne iskolába jönni, még azok is, akik esetleg kevésbé szerettek. Folyamatos, napi kapcsolatban vagyunk, szinte állandóan jönnek a kérdések, hogy mi, hogyan lesz. Próbáljuk egymást biztatni, nyugtatni. A legfontosabb, hogy a tévhiteket, álhíreket ne vegyék figyelembe, és talán ez a legnehezebb is.

Mennyire sikerült felkészülniük az előttük álló megmérettetésre?

Szerintem pont úgy felkészültek, mint az eddigi osztályok. Mindenki megtesz mindent online verzióban, talán még egy kicsit többet is tudunk adni bizonyos szinten nekik. Próbáltuk a csoportokat úgy összeállítani, hogy a legjobban tudjunk haladni az anyaggal, nem volt egyszerű, hiszen egy órai anyagot mondjuk, négy óra alatt tudunk ilyen módon átvenni. A tanítási idő reggel 8-tól délután 4-ig tart, de gyakran előfordul, hogy akár az esti órákban is hívnak, hogy ők most szeretnének felelni.

Bár a helyzetnek köszönhetően a közösség szétbomlott, de talán mégis van közösségformáló ereje ennek a helyzetnek, hiszen a bajban mutatkozik meg, hogy jobban összetartanak.

Ez teljesen így van. Egymással is folyamatosan tartják a kapcsolatot. Mindenkinek hiányzik a személyes jelenlét nyilván, de tulajdonképpen elveszett gyerek, akiről nem tudunk semmit, olyan nincsen.

Hogyan lehet megszervezni a gyerekek jövőjét, a továbbtanulást?

A felvételi lapokat még a veszélyhelyzet beállta előtt leadtuk. Azoknak a gyerekeknek már megvan a további útjuk. A gond inkább azokkal van, akik szakmát szeretnének tanulni a továbbiakban, mert azokba az iskolákba most kellene leadni a jelentkezési lapokat, de az iskolák nem működnek úgy, ahogy normál esetben működnének. Ott szerintem csúszni fognak a határidők.

Milyen a gyerekek aránya a továbbtanulást illetően?  

Szinte senki nem fejezi itt be a tanulmányait, az osztálynak körülbelül a 20%-a jelentkezett felsőoktatási intézménybe, a többiek szakmát tanulnak.