A Tótkomlósi Szlovák Tájház nádfedeles tetejét már korábban is szükséges volt javítani, de az elmúlt időszakban sajnos egyre rosszabb állapotba került. Mivel a teljes tetőcserére jelenleg nincs lehetőség, így a legszükségesebb munkálatok elvégzésére került sor október elején. Az utolsó simításoknál mi is ott voltunk, és a mestert, Brücher Ferencet kérdeztük a részletekről.

Találkoztunk már itt a tájház előtt, akkor is tetőjavítás volt, most egy nagyobb volumenű javításra került sor. Mit tudtak megcsinálni ennek a munkának a keretén belül?

Egy 20cm-es „ráborítást” kapott a hátsó oldal, az volt rosszabb állapotban. Ez azt jelenti, hogy a régi nád maradt rajta a tetőn, és egy 20cm vastagságú, önálló, új réteget kapott, ami nyilván tartósabb lesz, nem lesz vele probléma a közeljövőben.

Tehát alul még az eredeti nád is megmaradt, ugye?

Így van, a fölső, mohás részét lekapartuk. Ahol teljes vastagságban át volt rohadva, azt feltöltöttük náddal, tehát egy egyenletes tömör felületet kapott.

A másik oldal most nem került felújításra, de ott is voltak beázások, és ott is tudtak azért egy kicsit javítani.

Igen, kijavítottuk a hibákat, de hamarosan ott is szükség lesz arra, hogy ilyen formában felújítsuk.

50 éves már a tájház, tehát azt mondhatjuk, hogy 50 éve borítja már ez a nádtető. Ennyire tartós tud lenni ez az alapanyag?

Van néhány feltétele a tartósságnak. Ha a lejtés foka megvan, a nád jó minőségű, és a nádazók jól levarrják, akkor igen. Amikor készült a tető, akkor ritkábban léceztek, mint manapság elvárható, ezért gyakrabban kell javítani. Most ez a ráborított rész úgy került kialakításra, hogy pótoltuk a léceket is, így sűrűbben van levarrva, tehát ezzel nem lesz gond, de 10 évente azért igényel némi karbantartást.

Az alapanyagot Önök szokták beszerezni, vagy van külön, aki begyűjti?

Szerencsés esetben mi aratjuk a nádat, általában Orosháza környékén, de most ez is kihívás volt, mivel már erősen benne vagyunk az őszben és nem igazán volt megfelelő mennyiség. Így most hoztunk a Hajdúságból is, Mórahalomról és Orosházáról is, tehát három helyről sikerült összeszedni a szükséges mennyiséget.

Egyébként itt a környéken van elég nád, hiszen nem véletlen, hogy ezt a tetőfedési módot találták ki annak idején?

Valóban, az Alföldnek a jellegzetes tetőfedési megoldása volt, nyilván amíg a cserép ki nem szorította. Éppen azért is szorult ki, mert nem gondozás-mentes, és nehezebben javítható, mint egy cserépfedés. A nád sajnos egyre kevesebb, hiszen a mocsarakat lecsapolták, száradnak ki a tavak, „laposok”, ahol összefolyt régen a víz. Egyre több a mezőgazdasági terület, megművelnek mindent, így sajnos szorulnak kifelé a nádas területek.

Hagyományőrzés tekintetében mit mondhatunk? Kezd újra divatba jönni ez a fajta tetőfedés?

Csinálunk új tetőket is, évente néhányat, csak a formák változnak. Más formájú szerkezeteket építenek, ablakokkal, vápákkal, mindenféle kis tornyokkal cifrázzák a tetőket, de amíg a lejtésfok megvan, addig megoldható az is. Akkora igény azért nincs rá, hogy egész szezonban új tetőket csináljunk, tehát felerészben javítunk, de 2002 óta megvan a cégünk, és megélünk belőle.

Kitől tanulta Ön a tetőfedést?

Családi baráttól tanultam, Ő sajnos már nincs közöttünk, de Balmazújvárosban és a Hajdúságban többen foglalkozunk még ezzel.

A Tótkomlósi Úszó Egyesület eredményeiről, versenyeiről beszélgettünk Juhász Tamással.

Szerencsére úgy alakult a járványhelyzet, hogy részt tudtatok venni az országos bajnokságon. Hogy sikerült?

Úgy gondolom, hogy egészen jól, a várakozásnak megfelelően sikerült. Amit beterveztünk, azt megvalósítottuk. Három bajnokságon vettünk részt, a legkisebbekkel voltunk egy régióson, ott érmek is születtek, Varga Attila hozott arany, ezüst és bronzérmet, Darnai Sebestyénnek sikerült 4., 5., 6. helyezéseket elérni, ezek elég értékes helyezések, ha azt vesszük alapul, hogy három régió volt összevonva, és a mi régiónk az egyik legerősebb, országos szinten. Úgy gondolom, hogy szégyenkezni valónk nincsen. Acsai Lilla volt még ezen a bajnokságon, neki is sikerült arany és ezüstérmeket összegyűjteni.

Milyen további versenyeken vettek még részt úszóink?

A másik két országos bajnokságról is beszámolnék, a nagyobbaknál Hajdú Boglárka két döntőt úszott, 6. helyezéseket ért el, erre az eredményre számítottunk is. Ami kellemes meglepetés volt még, az Fehér Nóra, aki például 400m-es gyorson 20. legjobb idővel érkezett és egy nagyon szép döntőt úszott 8. hellyel és 1500m-en egy 9. helyet csípett el. Ezen kívül úszott még más számokban is, és mindenhol az egyéni legjobbját meg tudta úszni, de ez igaz szinte minden gyermekre. A legidősebb korosztályban Pálfi Lilian indult 200 mellen, ő is nagyon ügyesen helyt állt.

Ezen kívül még milyen versenyek voltak?

Volt egy nagyon pici lazításunk, majd augusztus második felében elkezdtük az edzéseket. Most szeptemberben voltunk Orosházán versenyezni, és amire még készültünk, az a szeptember 20-án tartott Diákolimpia, ahol minden gyerek nagyon ügyes volt, szinte mindenki bekerült a megyei döntőbe.

Láttuk, hogy nagyon sok érem született itt is, és a rossz idő ellenére nagyon lelkesek voltak a gyerekek. Mi lesz ennek a folytatása?

Amennyiben a járvány engedi, és nem lesz lezárás, akkor február-márciusban le kell úszni a megyei döntőket. Aki a döntőben első, az megy tovább az országosra. Én úgy látom, hogy két gyereknek van reális esélye arra, hogy országos döntőt tud úszni, Acsai Lilla és Hajdú Bogi.

Megragadva az alkalmat, egy kis beszélgetésre kértük. Péter ritkán tud ellátogatni szülővárosába,leginkább a hírekből értesülünk sikereiről. Sorra nyeri a forgatókönyvíró pályázatokat, egyre inkább bekerülve a filmipar vérkeringésébe. Szakmai előmeneteléről, gyökereihez való kapcsolatáról, és terveiről beszélgettünk vele.

Örülök, hogy Komlóson találkozhatunk, mi újság veled Péter?

Hol is kezdjem? 2019-ben elkezdtem a nemzetközi forgatókönyvíró versenyekre nevezni, nyilván egyrészt azért, hogy kiderüljön hol is tartok én az írás szintjén, másrészt azért mert mindig álmom volt, hogy egyszer nemzetközi mozifilmeknek az írója, vagy rendezője legyek. Most ugranék is egyet az időben, kihagyva a küzdelmes részt, jelenleg 36 díjam van, ami azért fontos, mert ezekre a versenyekre nemegyszer 3-4, de akár 6-7 ezer script is érkezik, tehát nagyon sok versenyző van a világ minden tájáról. Jelenleg ott tartok, hogy 5 alkalommal sikerült a fődíjat is megnyernem, mindet az elmúlt 6 hónapban. Bízom benne, hogy fognak is még díjak bejönni, hiszen vannak olyan versenyek, amelyekről nem vagyok hajlandó lemondani. Ezt úgy értsd, hogy volt ahová 2 évig nem kerültem be, és ez rettentően bosszantott, de most sikerült, egymás után háromszor lettem top40-es 4000-ből, három különböző script-el. Azt még tudni kell, hogy én grafomán vagyok, másokhoz képest nagyon gyorsan írok. Például 2-3 hét alatt egy mozifilm forgatókönyvét megírom, és nagyon fontos volt számomra, hogy ezeket a díjakat 10 scriptem nyerte. Tehát egy megerősítést kaptam, hogy nem csak 2-3, de több történetem is elég erős a nemzetközi versenyeken.

Honnan ered ez a gondolat-gazdagság Nálad, hiszen ez az alapfeltétele annak, hogy ilyen gyorsan tudjál alkotni?

Amikor Michael Jacksont megkérdezték, hogy honnan jön a tehetsége, Ő mindig azt mondta, hogy Istentől kapta. Mindenki másban hisz, én abban hiszek, hogy vannak dolgok, amik okkal történnek az életünkben, az univerzumnak vannak tervei, ha lehet így mondani. A tehetség nem minden. Elképesztő kitartás, alázat és szorgalom kell ahhoz, hogy a tehetségedet fejleszd. Sok esetben nem az jut előre, aki tehetséges, hanem a közepesen tehetséges, aki nagyon-nagyon sokat dolgozik azon, hogy még jobbá váljon. Valamit kapunk, és rajtunk múlik, hogy ezt hová fejlesztjük.

A beszélgetésünk helyszíne nyilván nem véletlen. Nem messzire vagyunk attól a helytől, ahol a Te szüleid üldögéltek nagyon sokat kézenfogva. Ők azok, akik generációkat neveltek fel az iskolában, és akiktől Te magad is nagyon sokat kaptál?

Így van, én azt gondolom, hogy anyuék jó alapot adtak nekünk. Picit fogtak is minket, és picit szabadon is neveltek, de ami a legfontosabb, hogy ők nem féltétlenül tudták azt, hogy az én álmaim mennyire nagyok, de nem akadályozták soha. Amikor én elkezdtem erről álmodni, akkor nem húztak le a földre, nem mondták, hogy ebből én nem fogok megélni, és hagyjam annyiban. Ők hittek bennem, ami nagyon nagy erőt adott nekem. Anyu mondta egyszer, amikor arról panaszkodtam, hogy szomorú vagyok, mert egy senki vagyok, hogy ők már régen feladták volna, és nagyon sok ember feladta volna, de látják, és tudják, hogy én képes vagyok rá, és én meg tudom csinálni. Tehát nagyon fontos a fiatalok számára, hogy valaki higgyen bennük.

Amilyen szeretettel beszélsz róluk, és szoktál írni is róluk, szerintem ők ugyanolyan mérhetetlen nagy büszkeséggel tekintenek le Rád.

Ezt én nem tudom, de az egyik ok, amiért én nagyon sokat küzdök, az az, hogy ők már akkor is nagyon nagy büszkeséggel néztek rám, amikor én még ezt nem érdemeltem ki, nem dolgoztam meg érte. Sokáig azt gondoltam, hogy ha én nyerek, azzal betöltöm ezt az űrt, de mostanában kezdem megérteni, hogy ez soha nem fog megtörténni.

A Tótkomlósról indult Tetljak Peti meghódította Amerikát, de mi újság Magyarországon?

Helyesbítenék, még nem hódítottam meg, de kopogtatok az ajtón. Ez egy olyan szakma, ahol lehet, hogy kinyílik egy ajtó, de utána be is csukódik rögtön, tehát nagyon szerényen és óvatosan kell bánni a sikerekkel. Én azt gondolom, hogy jó úton vagyok, és az amerikai karrier is be fog érni. Magyarországon az első filmünk, a 129 végre elkészül, amit én írtam, rendeztem és az egyik producere vagyok. Azért tartott sokáig, mert független filmesek vagyunk, állami támogatást nem kaptunk, másrészt pedig ez egy nagyon látványos sci-fi lett végül, amihez idő kellett, illetve hát pénzhiány is volt. De most végre elkészülünk lassan és reméljük, olyan 6-8 hónapon belül a mozikban találkozunk.

Ilyenkor fontos és kötelező kérdés, hogy mik a további tervek?

A további tervem az, hogy fejlődjek, hogy ne felejtsem el azt, hogy honnan jöttem, hogy az a szerénység, amire anyukám nevelt, az megmaradjon, mert szerintem ez kell a fejlődéshez. Szeretnék jobb íróvá, jobb rendezővé válni. Jelenleg 25 mozifilm forgatókönyvem van kész, nyilván jó lenne, ha minden évben tudnék egy filmet forgatni, de a világ jelenlegi helyzete miatt sajnos nem lehet tudni, hogy mi lesz. Terv az, hogy magyar és külföldi filmet is forgassak, a szakmában dolgozhassak, és megélhessek belőle. Illetve nagyon fontos, hogy kerek legyen a magánéletem, legyen család, gyerekek… ezen vagyok jelenleg. Én hiszem azt, hogy az örömök, a sikerek azok borzasztó üresek, ha ezeket az ember egyedül éli meg.

Nagyon ritkán jutsz el Tótkomlósra, de azért időnként szakítasz rá időt?

Azért nem jöttem sokáig, mert a barátaim előtt is borzasztóan zavart az, hogy mindig csak a tervekről beszéltem, de most végre történtek komoly dolgok és előrelépések. Meg nem nagyon tudtam feldolgozni, hogy a család nagy része meghalt. Nehéz úgy látni a gyerekkorunk utcáit, tereit, hogy előjön a rengeteg emlék, és ez nagyon fájdalmas és szomorú volt sokáig. Most először volt az, hogy megérkeztem, és jó érzés fogott el. Idő kellett.

Szathmári-Nagy Nikolettával a Tótkomlósi Művelődési Központ és Városi Könyvtár vezetőjével a közelgő Tótkomlósi Napok programjairól, illetve egyéb aktualitásokról beszélgettünk.

Javában zajlanak az előkészületek az augusztus 20-i programokra, és talán most már ki is jelenthetjük, hogy ez a rendezvény az idén megrendezésre kerülhet.

Igen, örömmel tájékoztatom a lakosságot, hogy hetek óta intenzíven készülünk a megrendezésére, sőt mondhatom, hogy már az előző évben elkezdődtek ezek a folyamatok, csak sajnos a járványhelyzet végül mindent felülírt. Most két napba besűrítettünk mindenféle szépet, és jót, kultúrát, gasztronómiát és szórakoztató programokat, hogy mindenki megtalálhassa a magának kedvezőt.

Egy kicsit konkrétabban, milyen programok várják majd a tótkomlósiakat és az ide látogatókat?

Vannak hagyományos programjaink, mint például a zenés ébresztő, a zenekar részéről 20-án, vagy az ünnepi megemlékezések, istentiszteletek és ebbe a sorba még beletartozik az ünnepi testületi ülés is, amit hagyományosan a Város Napján szoktunk megtartani, de akkor a pandémia miatt sajnos nem volt rá lehetőség. Ezt most pótoljuk. Így sor kerülhet a Pro Urbe-díj, és a Tótkomlós Ifjú Tehetsége díj hivatalos átadására is. Megrendezésre kerül a Tótkomlósi Ifjúsági Koncert Fúvószenekar templomi koncertje, és a Szlovák Gasztronómiai Nap is 21-én. Ez utóbbi a megszokottól eltérően ezúttal a Ligetben lesz. Kiállítás is lesz a Természet Házában, Szokolay Dongó Balázs képeiből . Ezen kívül helyet kap a programok között egy könyvbemutató is. Nyitva lesznek a gyűjteményeink is, amelyek a két nap során ingyen látogathatók. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó programunk valószínűleg a 20-án este színpadra lépő Magna Cum Laude zenekar koncertje lesz, amire szeretettel várunk mindenkit! Az előző bejelentéssel ellentétben nem lesz szükség védettségi igazolványra sem, így valóban bárki ellátogathat erre a programunkra is!

Ha már a kulturális programokról beszélünk, akkor bizonyára a lakosság figyelmét felkeltette, hogy egyre több alkalommal várják különböző rendezvények, a kultúra iránt érdeklődőket. A TÉR-ZENE program keretében milyen műsorokat láthatnak ezt követően a komlósiak?

A TÉR-ZENE programról azt kell tudni, hogy 2018-ban indult a program azzal a nem titkolt céllal, hogy minél szélesebb körben megismertesse a komoly- és népzenét az érdeklődőkkel. Ezen a szombaton, augusztus 14-én a Talléros zenekar érkezik hozzánk, akik népzenét játszanak, a következő alkalomra pedig augusztus 28-án kerül majd sor, amikor pedig Szokolay Dongó Balázst és Woodoo papát látjuk vendégül.

Július 17-én lelkészavatás volt az evangélikus templomban. Magyar-Paulik Enikővel beszélgettünk.

A püspök úr igehirdetésében többször elhangzott, hogy áldás legyél, és áldott legyél. Milyen érzés volt hallani ezeket a gondolatokat?

Először is nagyon megható. Az „áldott” részét azt jobban érzem egyelőre, hiszen az Úristen nagyon áldottá tette számomra ezt a kicsit sem egyszerű utat, hogy én ma itt lehettem, és csak remélhetem azt, hogy én is áldás tudok lenni mások számára.

Milyen gondolatokkal indulsz neki ennek a szolgálatnak itt Tótkomlóson?

Őszintén szólva most még kicsit ködös az út előttem, mert nagyon sok szerveznivaló van itt az elején, és mint családanya, én szervezem a családi életet is, de a férjem rengeteget segít ebben. Izgalommal és kíváncsisággal állok a szolgálat előtt, ugyanis a Szeretetotthonban való szolgálat kicsit új még nekem. Bár a teológia során többször végeztem szeretetotthonban szolgálatot, de kíváncsi vagyok, hogyan tudok segíteni és áldás lenni én is, az ott élők számára.

Tótkomlóst talán már ismeri a család, alföldi származású lévén. Milyen tervekkel érkeztetek? Hogyan tudjátok gazdagítani városunkban az evangélikus hitéletet?

Bevallom őszintén, hogy Tótkomlóst annyira nem ismertem, kicsit kiesett a látókörömből. Kondoroson és Békéscsabán többször mozogtam. A teológiai szuplikációk során igyekeztem az országot úgy bejárni, hogy ismeretlen helyekre kerüljek, úgyhogy Békés megyébe nem sokat jöttem vissza szolgálni emiatt. Ezért az elején inkább a felfedezés időszakában leszek, épp ezért nehéz is egyelőre terveket megfogalmazni. Igyekszem alkalmazkodni, együtt élni, érezni a gyülekezettel, úgyhogy inkább a megfigyelés, mint a tervezés időszakában leszek, úgy érzem.

Nyilván nem véletlen, hogy életed eddigi helyszínei is szlovák települések voltak, és bizony Tótkomlós is az.

Mindig azt szoktam mondani, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek, és viccesek is, ugyanis valóban Kondorosról származom, a szüleim tótok. A későbbiekben pedig úgy alakította az Úristen, hogy Békéscsabára kerültem, majd a férjem révén Vanyarcra.

Gondolom kisgyermekes édesanyaként az oviba is gyakran vezet majd az utatok, és biztosan tudtok majd közösen munkálkodni az óvónőkkel?

Remélem, hogy így lesz, bár előbb még a bölcsibe megyünk egy évig, utána viszont már óvodáskorú lesz a kisfiam. Mindig féltem picikkel dolgozni, viszont igazi meglepetéseket tudnak okozni, de mindig megerősít az Úristen, hogy mennyire alaptalan volt a félelmem. Nagyon hálás vagyok, hogy itt is van olyan terület, ahol a legkisebb, a legőszintébb korosztállyal is foglalkozhatok.

Kondort Péter

Úgy gondolom, hogy az evangélikus egyház számára is örömteli esemény nem csak a komlósiak számára, hogy új lelkésszel gazdagodtunk. Mit jelent egy püspök számára, az az örömteli feladat, amikor útjára bocsájtja új lelkészét?

Több oldala is van a lelkészavatásnak, vagy hivatalosan ordinációnak. Nagy öröm, hiszen gazdagszik az egyházkerület, de nem csak az egyházkerület, hanem az evangélikus egyház is, hiszen ahogy a legtöbb pályán, itt is elég nagy humán erőforráshiány van. Sajnos a teológiára, lelkész szakra is csak néhányan jelentkeznek évente. Ezért aztán különlegesen nagy öröm számunkra, amikor itthon gazdagodhatunk azzal, hogy valaki ezt a szolgálatot, ennek minden szépségét és terhét vállalja.

Az evangélikus egyház szerepe Tótkomlóson is elég szerteágazó. Milyen szerepe van egy településen a gyülekezeteknek?

Valóban, Tótkomlós is azon gyülekezetek közé tartozik, amelyekben nem csak a klasszikus gyülekezeti életet látjuk, tehát a templomi istentiszteleteket, keresztelőket, esketéseket, temetéseket, hanem van egy diakóniai intézményük, egy szeretetszolgálatuk, és van oktatási intézményük is, ugyan a legapróbbaknak, de a leghatékonyabb mindig a kicsikkel való munkálkodás. Egy olyan közösséget épített itt Attila lelkészünk, amelynek nagyon szerteágazó szolgálata van már, és ezek közé csoportok rendeződnek. Ezek rétegalkalmak, és minden gyülekezet annál gazdagabb, minél több olyan rétegalkalom van, amely vagy az egész kicsiket, vagy a kamaszokat, vagy a fiatal felnőtteket, szülőket, kisgyermekes édesanyákat, vagy esetleg az időseket tudja odavonzani. Ahol egymás hite által épülhetnek, a szabadidejüket eltölthetik, és ahol az egyház alapvető feladata mindig meg kell, hogy jelenjen valamilyen módon. Az ige körül is együtt vagyunk egy kicsit, imádságban, Istennek is hálát adva, az ő szavára figyelve. Tótkomlós ebben különlegesen élen jár, ezt szeretném kiemelni. Ezért is szerettük volna, hogy Békés megyének ezen a részén is megerősíthessük a lelkészi szolgálatot, mert szükség van a jelenlétükre, az imádkozó, híveket támogató jelenlétükre.

Szeretnék feltenni püspök úrnak egy nehéz, és lehet, hogy kicsit kellemetlen kérdést, miszerint a templomunk gyönyörű, de nagyon nagy segítségre szorul. Milyen segítséget tud nyújtani az evangélikus egyház? Hogy tudja támogatni a gyülekezetet, ahol egy ilyen monumentális építmény felújításra szorul?

Nem könnyű a válasz, hiszen a templom felújítási költsége milliárd forinthoz közelít, és ezt megbecsülni még a szakembereknek is nehéz, hiszen sok dolog akkor derül ki, amikor megbontanak egy ilyen hatalmas tetőzetet például. Felkértünk szakembereket, akik már részben előkészítették ezt a munkát. Még további szakemberek bevonását is tervezzük. Magyarország kormánya mindig nagyon komolyan támogatta a keresztyén épített örökséget, és az a reménységünk, hogy néhány éven belül Tótkomlós lehet a következő olyan evangélikus templom, ahol egy ilyen nagyobb horderejű felújítást elvégezhetünk. Azt be kell vallanom, hogy ehhez kevés a saját erőnk, szükségünk van a kormányzati támogatásra is. Azt könnyebben tudjuk megoldani, hogy több tízmillió forinttal igyekszünk támogatni a második parókia felújítását, hogy idővel a szolgálati lakásból odaköltözhessen a most érkező lelkész házaspár.

A Horgász Egyesület felhívást intézett a horgászokhoz, valamint a környezetünk védelme iránt érdeklődőkhöz, hogy társadalmi munkában vegyenek részt a Borszigeten és a környező partszakaszon történő takarításban. Szükség is volt a szorgos kezekre, ugyanis elburjánzott a gaz, besűrűsödött néhol a bozót. A szlogen elárulta a fő motivációt, hiszen „ A Száraz-ér a mi vizünk. ” Czirbus Imrével, az egyesület elnökével beszélgettünk.

Mennyire jutott el a hívó szó a horgásztársakhoz? Bekapcsolódtak a munkálatokba itt a Száraz-ér partján?

A nyár folyamán van rossz időpont, meg még rosszabb, de így is 10 fővel részt tudtunk venni a takarításban, és hét közben is vannak horgásztársak, akik kijárnak. A korábbi kaszálásokat gyűjtöttük be, és tovább is haladtunk a
kaszálással. A következő, nagyobb feladatunk majd a Tas utca és a fürdő közti jobb partszakasz nádtól való megtisztítása lesz. Mivel ott törmelék is található, az egy komolyabb akciót fog igényelni. Ennek érdekében valószínűleg célirányosan fogunk megkeresni olyan személyeket, akik rendelkeznek megfelelő eszközökkel ehhez. További társadalmi munkában tervezzük még a horgászhelyek kialakítását is, természetesen odafigyelve a part háborítatlanságára.

Örvendetes hír, hogy egyre többet hallunk a Tótkomlósi Horgász Egyesületről. Kérem, mutassa be nekünk ezt az egyesületet, amely úgy gondolom, most egy kicsit virágkorát kezdi élni!

Bár tótkomlósi egyesület, de még Németországban is van egy tagunk, és a környékbeli horgászokból tevődik össze a tagság. 230 regisztrált taggal vettük át tavaly az egyesületet. Racskó Pál az alelnök, és Lachó Gábor gazdasági vezető a másik alelnök, az ő segítségükkel ténykedünk. Az egyesület létszáma jelenleg 270 fő fölött van. Örvendetes, hogy 25 fő gyermek horgászunk is van. Bízunk benne, hogy őket is a tagjaink között tudhatjuk majd. A jegyforgalmazásunk közel 300 eladott állami horgászjegy, ami azért is fontos, mert jutalékot kapunk belőle. Szeretnénk minél több hölgyet is megszólítani, és persze a gyerekeket is elmozdítani a számítógépek elől. Bár tudjuk, hogy eltiltani nem lehet őket, hiszen az a munkaeszközük, de van nálunk egy szakember, Racskó tanár úr, aki ebben élen jár. Meg kell győzni a gyerekeket, hogy jöjjenek ki horgászni. Ahhoz pedig, hogy sikerélményük legye, kell a hal. A szövetségnél is úgy értékelték az elmúlt másfél éves tevékenységünket, hogy 3,5 mázsa hallal jutalmaztak meg minket, a korábbi több mint 3 mázsa után. Tehát az idén már 7,5 mázsa körüli hal van a Száraz-érben. Felfedezni véltünk saját szaporulatot is.

Nagyon jó, hogy ilyen sok hal van, de milyen a víz minősége és mennyisége?

Mennyiségben a felső határt nem tudjuk átlépni, hiszen az veszélyeztetné a laposabb területeket, de kaptunk jó minőségű öblítést tavasszal, és a fürdő vize is jó hatással van rá. Nekem voltak aggodalmaim a klór miatt, és kérdeztem is a szakembereket a szövetségnél, de kiderült, hogy kedvezően hat a víz minőségére, látszik is, hogy nincs algásodás. Mindent összevetve jó minőségű a vizünk.

Milyen tervei vannak a továbbiakban az egyesületnek?

Elsősorban anyagi megerősödés, amiben jó irányba haladunk és tervezünk pályázatok útján valamilyen ingatlanhoz jutni a jövőben. Ezt még a közgyűlés fogja eldönteni, hogy csak iroda legyen, vagy horgásztanya, és nyilván ez alapján fogunk majd pályázni. Ezen kívül tervezzük az első Tótkomlósi Horgász Gyermeknap megszervezését is. Ennek az időpontja még nincs kitűzve, de hamarosan erről is döntünk. Természetesen eszközbeszerzés is szerepel a további terveink közt, és a halállomány további erősítése. Viszont nem célunk a saját víz. Az állami horgászpolitika jelenleg abba az irányba mutat, hogy sokkal jobban megéri az állami vizek kezelői felé orientálódni, mert a magánvizeknél mindenért fizetni kell, és nagyon sok egyéb feltétele is van.

Használt sütőolaj és zsír begyűjtésére is lehetőség nyílik ezentúl, Tótkomlóson. Az evangélikus egyház szervezésében, az óvodánál és a lelkészi hivatalnál munkaidőben van lehetőség használt zsiradék elhelyezésére. A Szeretetotthonnál éjjel-nappal megteheti az, aki környezetbarát módon kíván eljárni ezzel a háztartási hulladékkal. Szpisák Attila evangélikus lelkésszel beszélgettünk ennek lehetőségéről.

A szelektív hulladékgyűjtés terén még volt egy fehér folt, méghozzá a használt zsiradék és étolaj elhelyezése. Most erre is megoldást találtak.

Nagy örömünkre szolgál, hogy az evangélikus gyülekezet ebben segítségül lehetett. A szeretetotthonban egyébként is mindig komoly probléma volt a használt olaj és zsír elhelyezése, és miután egy rádióadásban hallottam, hogy egy cég azzal foglalkozik, hogy kihelyez gyűjtő tartályokat, amiben ezt a fajta káros anyagot lehet gyűjteni, elkezdtem keresni a lehetőségeket. Mivel most már Tótkomlóson is szinte mindenhol befejeződött a csatornahálózat kiépítése, úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára fontos kérdés, hogy a csatornánkat lehetetlenítjük el, vagy egy kis odafigyeléssel megszabadulunk a szennyező anyagoktól. Így kerültek ezek a tartályok ide Tótkomlósra. Egy tartály van a Szeretetotthon előtt, ami éjjel-nappal elérhető, egy az evangélikus óvodában és a gyülekezet területén is egy, amelyek reggel 8-tól délután 4-ig érhetők el.

Nagyon fontos, hogy az óvodába is került egy gyűjtőedény, hiszen így a gyerekek is hamar megtanulhatják, miért fontos ennek a hulladéknak a begyűjtése.

Úgy gondolom, hogy mindenképpen a gyerekeknél kell elkezdeni, hiszen ha a gyerek mondja otthon, hogy „anya, ezt vigyük el”, akkor az anya biztos, hogy meg fogja tenni. A saját lelkiismeretünket könnyen elaltatjuk azzal, hogy „majd legközelebb”. Persze van még mit tanulni, de már vannak elhelyezve edények a tartályban, aminek nagyon örülünk. Amikor a tartály megtelik, azonnal elszállítják. Mindenkinek érdemes odafigyelni arra, hogy ezzel is óvjuk
környezetünket. Arra kérek mindenkit, hogy a használt olajat, zsiradékot egy flakonba vagy üres üvegbe töltse bele, és hozza el hozzánk, semmiképpen ne a csatornába öntse bele! A honlapunkon egyébként fent van egy kis írás azzal kapcsolatban, hogy egy csepp sütőolaj micsoda kárt tud okozni a környezetben. Ha látjuk ezeket a számokat, akkor a lelkiismeretünk meg kell, hogy szólaljon. 

A helyi evangélikus egyház gyorsan reagált a csehországi viharkárokra. A napokban segélyszállítmányt vittek a helyszínre, mintegy kétmillió forint értékben, illetve személyes munkával is hozzájárultak a helyreállításhoz.

Ez egy nagyon régi ötlet. Még amikor idejöttem Komlósra, akkor körbejártuk azt, hogyan tudnánk itt létrehozni egy olyan kis csapatot, akikkel ha bárhol szükség adódik, akkor azonnal tudjunk segíteni. Az évek során gyűltek a
felszerelések, és az eszközök. Az első alkalom, a sajnálatos mezőhegyesi jégkár volt, amikor a fiúk a motoros fűrészekkel segítettek az utcák helyreállításában. Aztán a következő alkalom, amikor Szerbiában a Duna kiöntött, és szeretetotthonok és rengeteg ház is víz alá került. Akkor nagyon gyorsan tudtunk reagálni. A segélykérés után 3 nappal mi már kivittük az összegyűjtött felszerelést, és a szükséges dolgokat, míg a nagy karitatív szolgálatok még csak akkor indították a gyűjtést. Most is valami hasonló volt a reakcióidő, viszonylag rövid idő alatt tudtuk összegyűjteni mindazt, amit kivittünk. Most azonban nyár lévén, az ifjúság is csatlakozott hozzánk, és egynapos önkéntes munkát végeztünk Csehországban. Teherautóval hordtuk a sittet, szemetet, cserepeket, építési törmeléket, amit a tornádó hátrahagyott. Óriási a tragédia azon a környéken, úgyhogy elkeltek a szorgos kezek. A gyerekeknek is nagy élmény és tanulság volt, hogy ebben a különleges helyzetben értékelik az ő munkájukat, hiszen idegen emberek jöttek oda hozzánk megköszönni, hogy elmentünk segíteni. Tudjuk azt, hogy az egynapos munka inkább csak gesztusértékű, de az ifjúság számára egy fontos pont, hiszen részt vehettek ebben. A helyreállítás már az övék is, és a felnőtté válásukban, a gondolkodásmódjuk kialakításában ennek fontos szerepe lesz.

Egyszerre kapott Ember Mária-díjat két díszpolgárunk, Benedek István Gábor és Závada Pál A Raoul Wallenberg Egyesület adózva Ember Mária írónő (1931-2001) emlékének, 2016-ban alapította meg az Ember Mária-díjat. Az írónő a holokausztról szóló „Hajtűkanyar” című könyvének minden kiadásban saját kézírással a következő mondatot írta: „Ennek a könyvnek a tárgya nem „a” zsidó sors. Amit ez a könyv elbeszél, az a magyar történelem.” A díjjal azokat a személyeket kívánják elismerni, akik munkásságukkal kiemelkedő módon mutatták be zsidó és nem zsidó magyarok együttélésének történetét. 

2021. július 1-jén Budapesten, a FUGA Budapesti Építészeti Központ nagytermében adták át a 2020. és 2021. évi Ember Mária-díjakat. A díjazottak: 2020-ban Kriza Borbála és Závada Pál, 2021-ben Benedek István Gábor és Sebő Gábor.

Városunk büszkeségei, Závada Pál és Benedek István Gábor írók életművük alapján kapták meg a kitüntetést.

Részletek a laudációkból:

„Benedek István Gábor 1937. október 29-én, Gyulán született, gyermekkorát Tótkomlóson töltötte. Nem kellett tehát, felkeresni a magyar falvakat, vidéki városokat, hogy megismerje a magyar, de különböző vallású és etnikumokhoz tartozó emberek együttélését. Tótkomlóson békében éltek magyarok, szlovákok, zsidók. A boldog gyermekkor nagyon sok novellájának adott témát. Ezek közül a leghíresebb novellája „A komlósi tóra” is az itt élő emberek sorsát, kapcsolatát mondja el.

Szülőföldjének, szűkebb hazájának szeretete szinte minden alkotásában megjelenik. Írásairól elmondhatjuk, hogy azokban, az „egy csónakban evezünk” igazsága mindig jelen van.” (Rónai Tamás)

„Edith Éva Eger: Döntés című könyvében - Viktor Frank nyomán - bölcsen vallja és tanítja, hogy a megbocsátás a feltétele annak, hogy a börtöneinkből kiszabaduljunk. A gyűlölet, a rasszizmus vagy a klisék börtönéből. Merjünk megbocsátani magunknak és másoknak. Ehhez viszont lélekben vissza kell menni a traumák helyszínére. A körülményeket, a múltunk megtörtént borzalmait nem tudjuk megmásítani, de mi tudunk dönteni a hozzáállásunkat illetően. Závada Pál ennek lehetőségét kínálja fel minden írásában.” – fogalmazott Beer Miklós püspök.

Tótkomlós sok szeretettel gratulál a díjazottaknak!

 dr. Balogh István

Az újranyitást követően, ismét látogatható az Idősek Klubja is. A gondozottak nagyon örülnek, hiszen jó újra társaságban lenni, beszélgetni, találkozni az ismerősökkel. A klubtagok már régóta szerettek volna ellátogatni a kápolnához. A kirándulásra végre sikerült sort keríteni.

Hogyan sikerült a kirándulás?

A Nagykopáncsi Árpád-kori kápolnát látogattuk meg. Nagyon régen terveztük már. Tavaly pünkösdkor szerettünk volna elmenni, de a pandémia keresztülhúzta a tervünket.

Mivel töltötték a délelőttöt a tagok?

Reggeli után indultunk, amikor még nem volt annyira meleg. A kápolna körül gyönyörű a környezet, hatalmas fák árnyékolják be, így nem volt túlságosan melegünk, és nagyon jól érezték magukat az időseink. Alpolgármester úr egészen az Árpád-kortól kezdve mesélt nekünk a templom történetéről, utána volt egy kis megvendégelés. Kalácsot, és limonádét fogyasztottunk, majd körbejártuk a kápolnát kívül és belül is. Végül egy közös imádsággal zártuk a programot.

Gondolom, nagyon fontos, hogy lelkiekben is támogassák az időseket, a gondozás mellett. Erre is nagyon jók az ilyen alkalmak.

Nem véletlenül írja elő a szakmai program és a törvény az idősek mentális jólétének támogatását. Egy ilyen kirándulás, amikor elhagyjuk az intézményt, lelki feltöltődést jelent a számukra.

Ha jól tudom nagyon kevesen jártak még itt ezelőtt a kirándulás előtt?

Igen, néhány fő kivételével senki nem látta még a kápolnát, úgyhogy nagyon tetszett nekik, és boldogan mondták utána, hogy legközelebb is velünk tartanak majd.

Van egyfajta „csapatépítő” jellege is egy-egy ilyen programnak. Talán a gondozók és gondozottak kapcsolata is közvetlenebbé válik utána.

Mindenképpen, hiszen egy kicsit kiszakadunk a hétköznapokból, a megszokott környezetből, ahol monoton tesszük a dolgunkat. Nekünk, dolgozóknak is feltöltődést jelent egy ilyen alkalom.

Van-e további terv, hová szeretnétek még elutazni?

Lőkösházára szeretnénk elutazni a Bréda kastélyba egy kis fényjátékot nézni velük, ez is jó ideje tervben van. Remélem, hogy a közeljövőben erre is sort tudunk keríteni.

Kancsó Jánossal a Rozmár Szenior Úszóklub Egyesület elnökével a Rózsa fürdőben beszélgettünk, mely az idei nemzetközi szenior úszóverseny helyszíne is lesz.

Örömmel számolhatunk be róla, hogy idén is megrendezésre kerül a szenior úszóverseny!

Igen, immár a XIV. Tótkomlósi Nemzetközi Szenior Úszóverseny kerül megrendezésre a Rózsa Fürdőben. Várunk külföldről is versenyzőket, és természetesen a hazaiakat is nagy szeretettel várjuk. Amellett, hogy ez egy kőkemény verseny, családbarát rendezvény is, hiszen a szenior versenyzők hozhatják a gyerekeiket, esetleg unokáikat is. Van a versenyszámok között családi váltó is.

Tavaly a vírushelyzet miatt korlátozott létszámmal lehetett csak megrendezni ezt a versenyt. Idén mire számítanak?

Legalább akkora létszámra idén is számítunk. Mivel van még egy hónap addig, reméljük, hogy megnyílnak a határok és többen tudnak jönni külföldről is. Vannak érdeklődések Szerbiából, Ausztriából, Németországból, Romániából is.

Mi lesz a rendezvény pontos időpontja?

Július 17-én, szombaton 10 órai kezdettel várunk szeretettel mindenkit!

Milyen egyéb programokra, rendezvényekre készülnek még a Rozmárok?

Nagy bánatunk, hogy nem versenyezhettünk az Európa bajnokságon, ami törlésre került. Nagyon sajnáltuk, mert heten indultunk volna az egyesületből, de mivel ez egy hatalmas létszámú verseny lett volna, különböző
korosztályokból, sajnos nem lehetett volna betartani a biztonsági előírásokat.

Nem lesz ennek pótlása?

Úgy értesültem, hogy Rómában kerül megrendezésre, de talán lesz világbajnokság is. Részleteket illetve időpontokat azonban még nem tudunk.

Idén már versenyeztek is a Rozmárok. Hogy sikerült?

Az idei első versenyen Szentesen voltunk. Elég szép eredményeket sikerült elérnünk.