2020. június 04. 08:00 - Baginé Szincsok Ilona

Nemzeti Összetartozás Napja

A Magyar Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről, a trianoni tragédiára emlékezve, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Az emléknap megemlékezik a nemzeti tragédiáról, de arra is lehetőséget nyújt, hogy tanúságot tegyen a magyarság összetartozása mellett, és bemutassa a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét.

 Az Országgyűlés az Alaptörvényben rögzített felelősségviselés jegyében, a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de egyben erőt merítve a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből és értékelve a 2010-ben megkezdett határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit, a 2020. évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítja.

Szólj hozzá!
2020. június 03. 13:29 - Lóczi Dóra

Rendhagyó érettségi a Jankóban

A rendkívüli járványhelyzet miatt rendhagyó módon került sor az idei érettségi vizsgára. Hogyan boldogultak a diákok és az érettségiztető tanárok ebben a szokatlan helyzetben? Erről érdeklődtünk Bohácsné Nyiregyházki Zsuzsanna igazgató asszonytól.

blog_6_02.jpg

Hogy sikerült az idei érettségi vizsgák lebonyolítása?

Azt gondolom, hogy különösebb nehézséget nem okozott, hiszen sokszor szerveztünk már érettségit. A diákok számára talán kicsit könnyített volt, hiszen csak írásbeli vizsgákat kellett tenniük. Ügyeltünk a biztonságra, tantermenként 5-6 tanulót fogadtunk, így egy időben 5 teremben írásbeliztek a gyerekek.

Részben már az eredmények is megszülettek. Mennyire elégedett ezekkel igazgató asszony? A várthoz képest milyen eredmények születtek?

Bár még minden eredményt nem tudunk, de hozták a formájukat. Vannak, akik nagyon szépen teljesítettek, egy-két esetben pedig szóbeli vizsgával lehet javítani a gyengébb teljesítményen.

Vannak olyan tantárgyak, amikből csak szóbeli vizsgát lehet tenni. Mely tantárgyak ezek és mikor kerül ezekre sor?

Június 15-én fogunk szóbelizni. Testnevelésből például csak szóbeli vizsgát lehet tenni, illetve az írásbeli vizsgák javítása is akkor fog megtörténni. Nem sok esetben hála istennek, de azért jobban örültünk volna, ha csak testnevelésből kéne szóbeliztetni.

Június 2-tól visszatér egy kicsit az élet az iskolába. Milyen módon fog ez lezajlani?

Kis csoportokban, idősávokba beosztjuk azokat, akik fejlesztésre, felzárkóztatásra szorulnak. Mi azon vagyunk, hogy minél kevesebb legyen a rossz eredmény, úgyhogy innen is üzenném a gyerekeknek, hogy aki meghívót kap az osztályfőnökétől, vagy szaktanárától, az legyen szíves jelentkezni! Nem tömegesen hívjuk be őket, csak azokat, akik kevesebbet jelentkeztek a digitális oktatás során, vagy nem elégséges teljesítményt nyújtottak. Ezeknek a diákoknak biztosítunk lehetőséget. A fő cél az, hogy sikeresen zárhassa mindenki a tanévet. Rajtuk múlik, hogy élnek-e a lehetőséggel. Mi várjuk őket.

Szólj hozzá!
2020. május 31. 08:00 - Baginé Szincsok Ilona

Pünkösd

Pünkösd,a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a → húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. (Elnevezése a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik.) A zsidó vallásból ered, ahol a pészach utáni ötvenedik napon, sabouth kor az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték. A keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A húsvéthoz alkalmazkodó pünkösd is mozgó ünnep a niceai zsinat (i. sz. 325) határozata óta. A máj. 10.–jún. 13-a között mozgó ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi európai → szokásainak és hiedelmei nek (→ hiedelem) a továbbélésére. A középkori egyház az ünnep keresztény jellegének hangsúlyozására templomokban megjelenítette a bibliai eseményt. Az egyházi ünnep világi jellegét bizonyítják az azt tiltó rendelkezések. A legjellegzetesebb pünkösdi → népszokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás (→ pünkösdi királyság), a lányok, legények (kisfiúk és kislányok) falufeljáró köszöntése (→ pünkösdölés), és a kislányok agrármágiával egybekötött köszöntése (→ pünkösdi királynéjárás). A pünkösdhöz különböző eredetű és korú szokások fűződnek, a legarchaikusabb a pünkösdi királyválasztás. A pünkösdi királynéjárás a Dunántúlon még ma is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus → gyermekjátékok is kapcsolódhatnak. Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek, a „Bújj, bújj zöld ág…” szövegmotívum is erre utal (→ kapus játék, → zöld ág, → zöldághordás). Különböző → rítusok és hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz hazánkban is, akárcsak a környező népeknél. Nálunk azonban a pünkösdnek nincs boszorkányos, rossz előjelű vagy halotti jellege. A keleti szlávoknál jellegzetes az ünnep kapcsolata a vízzel és a rituális fürdéssel. Erre nálunk csak szórványos adatok vannak. Így pl. Szeged vidékén nemcsak → nagypénteken és → nagyszombaton, de pünkösd hajnalán is fürödtek a lányok a Tiszában. (→ katartikus rítusok) Általánosan is úgy tartották, hogy a pünkösdi hajnali fürdés egész évre mentesíti az embert a → kelésektől. → Május elsején és pünkösd napján a szent kutak vizében mosakodtak vagy abból ittak. A pünkösdi harmattal való mosakodás szeplőűző és szépségvarázsló: egyes helyeken mezítelenül szedték a rozsharmatot szemfájás és kelés ellen (→ harmatszedés); van példa pünkösdi locsolásra is. Egyes pünkösd hajnalán szedett növények → gyógynövényként használatosak. A pünkösd termésjósló (→ termésjóslás) a gabonafélékre, valamint időjóslónap is. A pünkösd-napi tilalmak (→ tilalom) mezőgazdasági munkára és egyes házimunkákra, kivált → kenyérsütésre vonatkoznak. Néhány helyen ilyenkor tartják a barátságkötő mátkálás t (→ komatálküldés). Néhány gazdasági szokás is kapcsolatos pünkösddel: pünkösdkor cselédvásárt tartottak; ezen a napon szedték a báránydézsmát, ekkor kapták a pásztorok az ún. pünkösdi garast. Sok helyen minden községi pásztor élelem- és pénzadományt kapott minden háztól, ahonnan állatot őrzött. Egyes helyeken pünkösd vasárnapját megelőző este kongóztak a pásztorok (→ zajkeltés). Kirándulásokat, táncmulatságokat is rendeztek ezen a napon. A pünkösdi táplálkozással kapcsolatos néhány adat → előírásos jellegre utal: pl. Kiskomáromban már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárány megevése; egyes helyeken bizonyos édestésztákat esznek, hogy sárga legyen a → kender. Az ünnep természetes jelképei a zöld ág és a rózsa a mo.-i pünkösdi szokásokban is szerepet játszanak. A zöld ág gal díszítés legjelentősebb ideje a pünkösd. Egyes helyeken pünkösdkor állítják a → májusfát. Tessedik Sámuel tudósít arról, hogy 1770-ben beszüntették a májusi fá k vagy pünkösdi fá k felállítását a templomban. A pünkösdi ünnepkör több jellegzetességét is magába foglaló szokás a pünkösdi ladikázás a sárközi Szeremléről. A legények zöld ágakkal feldíszített csónakokon pünkösd másnapján megcsónakáztatták a lányokat, akik erre az alkalomra díszes evezőket vittek magukkal. A rózsá nak az ünneppel való kapcsolatára a pünkösdi királynéjárás és pünkösdölés dalszövegei is utalnak. A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül. Lehetséges, hogy a pünkösdi rózsa és a pünkösdi énekekben szereplő Szent Erzsébet kapcsolatban állott Szent Erzsébet tiszteletével és az ún. rózsacsodával.

 Irod. Szendrey Zsigmond: A tavasz, nyár és ősz ünnepkörének szokásai és hiedelmei (Ethn., 1941); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd (Bp., 1973); Dömötör Tekla: A népszokások költészete (Bp., 1974); Tátrai Zsuzsanna: A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak szerkezeti elemzése (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1977).

Szólj hozzá!
2020. május 31. 08:00 - Baginé Szincsok Ilona

Gyermeknap

 „Szent kor - a gyermekkor.” (Csehov)

 Május 31-én ünnepeljük a Nemzetközi Gyermeknapot!

 

A gyerekek napja, közismertebb nevén a gyermeknap egy nemzetközi ünnep.

A Nemzetközi Gyereknapot 1920-ban tartották meg először Törökországban, majd az ENSZ kezdeményezésére terjedt el jobban. Magyarországon 1931-ben tartották meg először, akkor még gyermekhét néven, de 1950 óta már csak egynapos ünnep és ez mindig május utolsó vasárnapjára esik.

Célja, hogy felhívja az emberek, a világ figyelmét a gyermekek jogaira, helyzetére.

1 komment
2020. május 29. 11:12 - Lóczi Dóra

A járványhelyzet hatása a nemzetiségi programokra

A városunkban oly népszerű szlovák rendezvényekre és a közösség életére is komoly hatással van a kialakult járványhelyzet. Erről kérdeztük Laukó Zsuzsannát a Tótkomlósi Szlovák Önkormányzat elnökét.

blog_p002.jpg

Laukó Zsuzsanna

Ebben a különleges helyzetben hogyan alakultak a komlósi szlovákság programjai, rendezvényei?

Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy a március 15-e utáni programok mind elmaradtak. Előtte még megtartottuk a Szlovák bált, a klubfoglalkozásokat és az azokhoz kapcsolódó egészségügyi előadásokat is, valamint a Nőnapot is sikerült megtartanunk március elején. Azonban az áprilisi, Város Napjához kötődő, Dél-Alföldi Szlovákok  kulturális Találkozója és Kolbászverseny, sajnos elmaradt, és az óta sem tudtunk semmilyen rendezvényt, klubfoglalkozást, egészségügyi előadást megtartani. Bízunk benne, hogy a nyár folyamán ez meg fog változni, és az augusztus 20-hoz kötődő programokat meg tudjuk majd valósítani.

A nemzetiségi támogatásokban változások történtek. Hogyan érintette ez a komlósi szlovákok programjait, illetve a működést?

Sajnos igen! Az elmúlt hét folyamán hivatalos levelet kaptunk arról, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-hez beadott,- kultúrára illetve táborokra megítélt összegeket - visszavonták. Ez azt jelenti, hogy sem a Komlósi Szlovákokért Alapítvány, sem az iskolai alapítvány, sem a Szlovák Önkormányzat, sem a Szlovák Szervezet a beadott kulturális programokra illetve táborokra, nem fogja megkapni a megítélt összegeket. Ahogy ezt gyorsan összeadtam, körülbelül 3-4 millió forintról van szó. Úgyhogy még gondolkodunk rajta, hogyan fogjuk tudni megvalósítani a nyári és őszi programokat, mert azokra sem kaptuk meg a támogatást. Még vannak lehetőségeink. Ebben az ügyben az Országos Szlovák Önkormányzathoz fordultunk, de még nem döntöttek a pénz sorsáról.

Jó hír azonban, hogy a Szlovák Régiós Központ épülete egy kicsit megújulhat.

Így van! Tavaly év végén, illetve január elején kiegészítő támogatásokra lehetett pályázni, főleg felújítások kapcsán. Meg is tettük ezt, és az Országos Szlovák Önkormányzat segítségével 9 millió forintot nyertünk el a Szlovák Régiós Központ felújítására. Ebbe az összegbe belefér a tetőszerkezet felújítása, a salétromosodás megszüntetése, illetve a hátsó tűzfal stabilizálása. A pénz már meg is érkezett, úgyhogy a következő lépés az árajánlatok bekérése a törvénynek megfelelően. Ez nem esik közbeszerzés alá, és építési engedélyre sem kötelezett, mivel bővítésre nem kerül sor. Van még ezekhez kapcsolódóan egy jó hírem. Azokból az összegekből, amit a kultúrára és a táborokra visszavontak, egy új pályázatot írtak ki, NEMZ-BER 20 kódszám alatt. Azok a
szervezetek, önkormányzatok, akik beruházási céllal tudnának úgymond „pénzt költeni”, 500 ezertől 2 millió forintig kérhetnek hangszerjavításra, épület  állagmegóvásra, különböző javítási munkálatokra, hogy a helyi vagy környékbeli kisvállalkozásokat támogathassuk. Ennek a beadási határideje június 5-e, úgyhogy még  megpróbálunk a Régiós Központ fűtés korszerűsítésére pályázni, illetve néhány nyílászáró cseréje sem lenne hátrány.

Nemzetiségi rendezvények kapcsán megfigyelhettük már, hogy kinőtte a komlósi szlovákság a Régiós Központ épületét. Szerepel-e a távolabbi tervek közt, hogy bővítsék valamilyen formában?

Igen, a következő lépésben az lenne a célunk, hogy az épületet meghosszabbítsuk, egészen a telek végéig. Illetve, hogy kialakítsunk L alakban egy nyitott színt, egy kisebb, fedett színpaddal. Öltözőkre, mosdóhelyiségekre is szükség lenne. Erre egyébként már elkészültek az előzetes tervek. Amikor a 9 millió forintra beadtam a pályázatot, akkor jeleztem, hogy ennek lesz majd még egy második fordulója is, mert szeretnénk ezt tovább folytatni. Bízzunk benne, hogy lesz majd lehetőség erre is pályázni.

Visszakanyarodva a programokra. Az augusztus 20-án szokásos Gasztronómiai Nap reményeink szerint már megrendezésre kerül. Mivel készülnek erre a programra? 

Sajnos, ahogy az előzőekből látszik, a pénzhiány miatt egy kicsit másképp kell majd gondolkodnunk. A tervek szerint augusztus 22-én a Ligetben, délután 1 órától lenne a Gasztronómiai Nap. Szerintem külföldi csoportokat most nem fogunk tudni hívni erre a rendezvényre, hiszen a határokon való átkelés egyelőre problémás, nem beszélve arról, hogy a különböző művészeti csoportok nem tudnak most próbálni sem. Megpróbáljuk a helyi csoportokkal megoldani. A főzésre pedig úgy készülünk, mint eddig, tehát bízunk benne, hogy a sok finomság azért megmarad. Mindenkit szeretettel várunk! A részletekről később fogjuk tájékoztatni a lakosságot.

Szólj hozzá!
2020. május 29. 10:14 - Lóczi Dóra

Bemutatkozik a város új aljegyzője

Új aljegyző kezdte meg munkáját a Polgármesteri Hivatalban. Az előtte álló feladatokról, terveiről kérdeztük Zsarnai Anitát.

 

 

blog_p003.jpg

Zsarnai Anita


Megkérem, hogy mutatkozzon be a Komlós Média blog olvasóinak!

Üdvözlöm az olvasókat, Zsarnai Anita vagyok. Ez év április 20-a óta dolgozom itt a Tótkomlósi Polgármesteri Hivatalban, mint aljegyző.

Miért választotta ezt a kihívást? Miért jelentkezett erre a tisztségre?

Megmondom őszintén, konkrét személyi kötődésem Tótkomlóshoz nincsen, de nagyon sok tótkomlósi ismerősöm és régi kollégám van, akikkel korábbi munkahelyeimen volt munkakapcsolatom. Igazából, amikor a pályázati felhívást megláttam, a Polgármesteri Hivatalt vezető jegyző kolléga személye volt nagyon fontos, hiszen nagyon jól ismerem őt, dolgoztunk együtt a Járási Hivatalban. Azt is tudtam, hogy nagyon jó csapatmunka folyik itt a hivatalban, nem utolsó sorban pedig szerettem volna kicsit komplexebb feladatokat ellátni ahhoz képest, amit én az Orosházi Járási Hivatalban, hatósági szakügyintézőként végeztem.

Igen komoly közigazgatási tapasztalata van, amit nyilván itt is tud majd hasznosítani!

Így igaz, több mint 25 éves közigazgatási pályafutásom során e szervezett rendszer több szintjén is dolgoztam. Az Államigazgatási Főiskola elvégzését követően Orosházán, az akkori Városi Tanácsnál gyámügyi ügyintéző voltam,
utána Kardoskúton jegyzői feladatokat láttam el. Dolgoztam a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályán, mint szakreferens, aztán néhány év vállalkozói szférában eltöltött időszak után visszakerültem a közigazgatásba, az Orosházi Polgármesteri Hivatalhoz, ahol többféle feladatot is elláttam. Ezután pedig szabálysértési ügyintézőként dolgoztam több évet a Békés Megyei Kormányhivatalnál, majd pedig az Orosházi Járási Hivatalnál, de a szabálysértési rész mellett nagyon sok egyéb hatósági feladatom is volt.

Milyen feladatkört fog ellátni a Tótkomlósi Polgármesteri Hivatalban? Milyen esetekben fordulhat a lakosság Önhöz?

Általánosságban azt kell, hogy mondjam, hogy az igazgatási osztályt vezetem, mint aljegyző, tehát az osztály feladatkörébe tartozó tevékenységeket kell koordinálnom, ellenőriznem. Az aljegyző általános helyettese a jegyzőnek, tehát a jegyző távollétében kell ezt a feladatot ellátnom, illetve ezen túlmenően, amivel a jegyző, vagy a polgármester megbíz, nyilvánvalóan a hivatal működésével, a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatok. Azt gondolom, hogy bármilyen ügytípusban kereshetnek az ügyfelek engem is, hiszen akkor közösen, az ügyintézők segítségével megoldást keresünk a problémákra.

Szólj hozzá!
2020. május 27. 12:29 - Lóczi Dóra

Indul a grillszezon. Hogyan grillezzünk?

Itt a jó idő, sokan alig várták már ezt, hiszen ilyenkor már kellemes hangulatban és jó időben lehet grillezni otthon. Néhány hasznos tanáccsal lát el mindenkit Újszászi Roland vállalkozó, az egyik helyi húsbolt  tulajdonosa.

blog_p001.jpg
Milyen fajta húsok a legalkalmasabbak a grillezésre?

Grillezésre azok a húsok alkalmasak, melyek zsírral átszőttek, például az oldalas, és a tarja. A karaj, a comb nem igazán jó erre a célra, mert túl száraz. Lassú vagy közepes tűzön sütve a zsírszövetektől, és a hús nedvesség tartalmától lesz igazán szaftos a végeredmény.

Van, aki inkább a baromfihúsokat kedveli, mire kell figyelni ezek grillezésénél?

A csirkemellnél, csirkecombnál is az a lényeg, hogy ne szurkáljuk meg sütés közben, hiszen akkor el tud távozni a hús nedvességtartalma és rágós, kemény lesz.

A húsok igazi ízét a fűszerezés adja, melyek a legalkalmasabb, legfinomabb fűszerek?

Nálunk jelenleg négyféle fűszerezett hús kapható, magyaros, zöldfűszeres, borsos és chilis, ami egy kicsit csípős. Ezen kívül saslikok és grillkolbászok is megtalálhatóak a kínálatunkban. Grillkolbászból is kétféle van, a bajor, ami
paprika nélkül készül, és a hazai ízek kedvelőinek a csípős, magyaros változat.

Grillezésnél is fontosak a jó eszközök, melyik a jobb, a faszenes, vagy a gázos grillkészülék?

Mindkettő jól használható. A gázgrill nyilván kényelmesebb, a faszenes előnye viszont a füst illata, ami átjárja a húsokat. Ezen kívül a parázsló szén látványa kiváló hangulatot is teremt a grillezéshez.

Mire kell ügyelni, hol ronthatjuk el?

Ha gyors tűzön, hirtelen akarjuk megsütni. A másik nagyon fontos dolog, hogy sózni nem szabad előre, hiszen a só kiszívja a vizet a húsból, ezáltal száraz lesz. Csak akkor sózzuk, ha már egy vékony kérget sütöttünk rá.

Szólj hozzá!
2020. május 26. 09:32 - Baginé Szincsok Ilona

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 24-én, vasárnap lesz az Európai Nemzeti Parkok Napja.

"A nemzeti park olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is." 

(Természetvédelmi Világszövetség)

Az Európai Nemzeti Parkok Szövetsége (EUROPARC) május 24-ét nyilvánította az Európai Parkok Napjává.

1909-ben Svédországban május 24-én a Svéd királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakultak az első európai nemzeti parkok. Szerte az országban egyszerre 9 park nyitotta meg a kapuit.

Ezt követően több mint 50 év után, 1973-ban megalakult az EUROPARC, ami 37 ország, több, mint 400 védett területért felelős. Létrejöttének apropója az európai összefogás igénye, mivel napjainkban már nem lehet országhatárok által keretekbe szorítani a természeti erőforrások fennmaradásának biztosítását. Ezért közös akcióprogramok kidolgozására, tapasztalatcserére ösztönzi a tagokat, annak érdekében, hogy hathatós eredményeket tudjunk elérni a természet védelmében.

Magyarországon 1973-ban nyílt meg az első nemzeti park, a Hortobágyi, utolsóként, tízediknek az Őrségi Nemzeti Park alakult meg 2002-ben, (időrendben: Hortobágyi, Kiskunsági, Bükki, Aggteleki, Fertő-Hanság, Duna-Dráva, Körös-Maros, Balaton-felvidéki, Duna-Ipoly, Őrségi), s már megkezdődött a Szatmár-Beregi Nemzeti Park létrehozásának szervező munkája.

Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/majus-24-e-az-europai-nemzeti-parkok-napja

Szólj hozzá!
2020. május 26. 09:07 - Lóczi Dóra

Spárgaszezon – Interjú Pipis Pál termelővel

Az elmúlt héten Pipis Pállal és Prohászka Béla olimpiai aranyérmes mesterszakáccsal láthattunk riportot a Békés Megyei Híradóban. A KomlósTv munkatársai ennek kapcsán beszélgettek vele.

blog_04_03.jpg
Minek kapcsán keresett meg, és forgatott nálatok a televízió?


Az egyik barátom, Mucsi Balázs hívott, hogy az Agrár Kamarának volna egy programja, amiben szeretnék bemutatni a zöldségeket, gyümölcsöket, és keresnek egy spárgatermelőt. Ő pedig engem ajánlott, innen is köszönöm neki! Prohászka Béla mesterszakács a kamarán keresztül felvette velem a kapcsolatot, összehoztunk egy riportot, és főzött egy finom spárgás ételt, ezzel is népszerűsítve a spárgát.

Magyarországon is egyre népszerűbb ez a zöldség. Mennyire igényes, mit kell tudni róla?

Nem igazán igényes növény, jól tűri a szárazságot, annak ellenére, hogy a spárgának egyébként igen magas a víztartalma. Nagyon sok benne a vitamin, és a fogyókúrázók számára jó hír, hogy a kalóriatartalma igen alacsony.

Milyen tanácsokat adhatunk a háziasszonyoknak, ha spárgát vásárolnak, milyet válasszanak? 

A piacon található spárgák általában jók, arra kell figyelni, hogy minél frissebb legyen. A bevásárlóközpontokban pont az a probléma, hogy nagyon sok idő eltelik a szedéstől addig, amíg a polcokra kerül, ezért veszít a  víztartalmából, ezért javaslom, hogy inkább piacokon vagy termelőtől vásároljanak, az biztos, hogy mindig friss.

Számomra az volt a leginkább meglepő, hogy nagyon finom nyersen is. De milyen ételeket készíthetünk belőle?

Nagyon sokfélét, az előételtől kezdve a levesen keresztül a főételig nagyon széles a paletta. A legnépszerűbb talán a spárgakrémleves, de előételként nagyon finom baconbe tekerve, megsütve is. Főételként is nagyon sokféle ételben megállja a helyét, az interneten rengeteg receptet találhatunk.

Milyen az igény a spárga iránt, mennyire kedvelik a magyar konyhákban?

Hála Istennek egyre népszerűbb, évről évre látjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés iránta. Lehet ezen ugyan még javítani, de bízunk benne, hogy egyre többen megismerik és megszeretik ezt az egészséges, és  széleskörűen felhasználható zöldséget.

Szólj hozzá!
2020. május 22. 13:23 - Baginé Szincsok Ilona

A Magyar Természet Napja

A Magyar Természet Napja (május 22.)

2015 óta minden évben május 22-én ünnepeljük a Magyar Természet Napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a hazai természeti értékeink, valamint erőforrásaink megóvásának fontosságára.

A három hazai legnagyobb civil szervezet – a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország –  még 2014 decemberének közepén aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy megerősítse a hazai természetvédelem helyzetét. A célok között szerepelt a Magyar Természet Napjának megalapítása, mellyel a hazai természeti értékeink fontosságára kívánják felhívni a figyelmet.

A választás május 22-re esett, mely világszerte a biológiai sokféleség világnapja is egyben. A kitüntetett nap a természeti értékeink iránti tiszteletet szimbolizálja, amelyen mindannyiunk közös kincsét, és jólétünk zálogát ünnepeljük: a természetet.

Gyakran esünk abba a hibába, hogy a természetet azonosítjuk egy szép idős fával, egy kellemes vizű tóval, egy aranyos állattal, a hétvégi kirándulással vagy horgászattal. Mindez valóban fontos, és a rekreációs értéket nem szabad lebecsülni, de amikor természetről beszélünk, ennél sokkal többről van szó.

A hamisítatlan „Pannon” tájak, a mezők, ártéri gyümölcsösök, széles rónaságok, legelők, szántóföldek, a gazdag élővilággal büszkélkedő erdeink és vizeink, dombjaink és völgyeink nem csupán a rendszeres természetjárók számára jelentenek értékeket.

Hazánk védett területei, nemzeti parkjai nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékeket: állatokat, növényeket, életközösségeket őriznek. A Kárpát-medence egyedi viszonyai miatt sok faj európai állományának is meghatározó részét őrizhetjük meg mi az utókornak. A természet védelme nem csak ezen értékek megőrzése miatt fontos.

Forrás: https://behir.hu/ma-van-a-magyar-termeszet-napja-ismerjuk-meg-az-orszag-het-csodajat

 

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása
Mobil