2008 áprilisában egy különleges mérkőzésnek adott otthont városunk. Focicsapatunk az Újpestet fogadhatta, és mérkőzhetett meg az MB1-es gárdával. Játékosaink számára életre szóló élményt jelentett a meccs, nem különben Bordás Sándornak, aki akkor edzőként irányította a TTC-t. Egy kis visszaemlékezésre kértük.

13 év telt el 2008-óta, amikor itt járt az Újpest. Hogy emlékszel vissza erre a nem mindennapi eseményre?

Valóban nem mindennapi esemény volt. Én, mint Újpest-szurkoló, és mint vezetőedző irányítottam a csapatunkat. Az igazsághoz tartozik, hogy Hovorka István nagy Újpest rajongó, és akkoriban jó viszonyt ápolt az újpestiekkel. Ő intézte ezt a mérkőzést, ami szerencsére létre tudott jönni. Igen nagy nevek szerepeltek akkor a csapatban, például Tamási Zoli, Tisza Tibi, hogy csak néhányat említsek az akkori játékosok közül. Nagyszerű érzés volt nem csak nekem, hanem a játékosoknak is.

Az edző kolléga sem volt mindennapi személy, hiszen Szentes Lázár friss edzőként akkor került az Újpesthez.

Igen, Szentes Lázár nagyszerű futballista volt, még abban a győri csapatban, ahol „Verebes Mágus” volt az edző, ott ő volt az igazi góllövő csatár. Akkor először irányította az együttest tétmérkőzésen, és a bemutatkozás jól sikerült neki, mert ha jól emlékszem, akkor 6:1-re nyertek.

Milyen érzés volt a fiatal komlósi játékosoknak? Hogy emlékszel, hogy készültek erre a mérkőzésre?

Lámpalázasak voltak mindannyian, már abban a pillanatban, amikor megtudtuk, hogy ez a mérkőzés megvalósulhat. Jól mondtad, mert tényleg nagyon fiatal volt az akkori csapatom, az átlag életkor 21-22 év volt. Volt köztük 17-18 éves játékos is. Nagyon izgultak, és ez érződött is a mérkőzés elején. Nem győztem rájuk szólni, hogy azért ne tiszteljék annyira őket, bátrabban lépjenek oda! De aztán szépen belerázódtak.

Emlékszel rá, hogy ki rúgta azt a bizonyos gólt?

Megmondom őszintén, sajnos nem emlékszem.

Esetleg volt arra is lehetőségetek, hogy mint edzők beszélgessetek, kaptál esetleg jó tippeket Lázártól?

Igen, egy pár szót beszéltem vele, főleg a meccs után. Gratuláltam neki, hogy ő lett az edző, és nyilván az eredményhez is. Neki is az volt a filozófiája, hogy letámadásos futballt játszottak, és ezt ők be is váltották, ez a gólok számában is megmutatkozott. Azt még hozzá kell tennem, hogy nagyon emlékezetes nekem ez a mérkőzés abból a szempontból is, hogy megkérdeztem, hogy nincs-e szükségük utánpótlásra, hiszen a fiam is kapusként játszott, és Budapesten tanult. Később sikerült is leigazolnia az Újpestbe.

Említetted, hogy Újpest szurkoló vagy. Hogy tekintesz ma a csapat munkájára, a mostani teljesítményükre? 

Figyelemmel kísérem ugyan, de már nem úgy, mint régen. Nekem az nem igazán tetszik, hogy szinte csak külföldi játékosok vannak. Annak idején gyerekkorunkban kívülről fújtuk az összeállítást, most ez lehetetlen, mert nem
tudom, hogy kik játszanak.

Tehát azért maradhatunk abban, hogy ez egy nagyon szép emlék egy edzőnek, illetve egy vérbeli szurkolónak is.

Igen, nagyon szép emlék, a végén még egy közös vacsorára is sort kerítettünk, ahol összeültünk, beszélgettünk. Nagyon közvetlenek voltak a srácok. 

Arra is kíváncsiak voltunk, vajon miért éppen Tótkomlósra látogatott el a nagy múltú labdarúgó csapat. Úgy gondoltuk, hogy erre a kérdésre Hovorka István adhatja meg a választ, aki tevékenyen részt vett a szervezésben.

Tótkomlóson többször is járt MB1-es csapat. Hogy emlékszel vissza erre a 2008-as Újpest találkozóra? Hogy sikerült elérni, hogy eljöjjenek ide hozzánk?

Nagyon prózai és egyszerű a válasz, ugyanis 5 éves korom óta megszállott Újpest szurkoló vagyok. Ez egy életérzés újpesti szurkolónak lenni, annál is inkább, mert én pillanatok alatt nagyon jó kapcsolatba kerültem az újpesti öreg játékosokkal, többek közt Bene Ferivel, aki világklasszis volt. Szinte baráti szálak fűznek a mai napig a fiához, mert sajnos ő már nincs köztünk. Szerettük volna, ha egy „hírverő”mérkőzést játszanak itt Tótkomlóson, amit első szóra el is vállaltak. Teljesen ingyen és bérmentve vállalták, miután én éveken keresztül segítettem a csapatot. Ugyanis ha Békéscsabára jöttek, akkor én szerveztem meg nekik a szállást. Előfordult, hogy Mezőhegyesen szálltak meg, és a mérkőzés előtt, itt edzettek Tótkomlóson. Tehát gondolkodás nélkül vállalták, és óriási élményt nyújtottak itt a tótkomlósi, és a környékbeli közönségnek.

Hogy látod a helyzetet? A pandémia után szurkolhatunk még a komlósi csapatnak egy nevesebb csapat ellen?

Ha megkérnek rá, én azon leszek, bár a jelenlegi tulajdonossal sajnos nem hiszem, hogy szót tudunk érteni. Jelenleg nem igazán vállalnak ilyen hírverő mérkőzéseket. Ha magyar edző lenne, és bízom benne, hogy ez már csak idő kérdése, akkor én mindent meg fogok tenni, hogy ezt az élményt megadjuk a szurkolóknak.