Az elmúlt hetekben parázs vita alakult ki a napközikonyhán felszolgált ételek minősége kapcsán a szülői közösség és a szolgáltató között. A probléma megoldása céljából több fórumot is tartottak, ahol ütköztették a véleményeket. Hogy jelenleg hol tart az ügy, erről kérdeztük Szabó Gergely ügyvezetőt a Farbung-Gastro Kft. részéről, Prohászka Béla mesterszakácsot, Skodáné Asztalos Mónika iskolatitkárt, Dr. Gyivicsánné Majláth Ágnes tanárnőt, Horváth Katalint, a Szülői Közösség vezetőjét, Dr. Gyivicsán Györgyöt a szülők képviseletében és végezetül Zsura Zoltán János polgármester urat, a fenntartó részéről.

Elsőként Szabó Gergellyel beszélgettünk:

Igény merült fel a tótkomlósi közétkeztetés megújítására, a minőség javítására. Mire jutottak a mai találkozó alkalmával?

Örömmel tájékoztatom Tótkomlós lakosságát, hogy a mai megbeszélés eredményeként olyan változtatásokban állapodtunk meg, hogy az hosszú távon mind a gyerekek, mind a felnőttek számára előnyökkel jár majd. Bízom benne, hogy így lesz. Igyekszünk bővíteni az ételválasztékot, bár korábban is nagyon ügyeltünk a minőségre.

Milyen kifogások jelentkeztek, amelyeket igyekeznek orvosolni?

A Jankó János Általános Iskolában alakult egy csoport, akik a polgármester úrnak, alpolgármester úrnak és a jegyző úrnak írtak egy levelet, amiben kifogásokat emeltek az étkeztetéssel szemben. Megfogalmazták, hogy nem jó az étel, kifogásolható a minősége és a mennyisége is. Én, mint a Farbung-Gastro Kft. ügyvezetője, elmentem a polgármester úrhoz, hogy mik az igények, min kellene változtatnunk? Az iskolába szintén elmentem, és feltettem
ugyanezeket a kérdéseket. Erre általában azt a választ kaptam, hogy nem tudják min kéne változtatni, de ez így nem jó.

Szakmai segítséget is kértek, Prohászka Béla személyében.

Így igaz. Ha már ez így alakult, akkor meghívtuk az európai hírű szakácsot, hátha a segítségünkre tud lenni. A találkozóra, mely most jött létre meghívtuk az intézményvezetőket is. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy a Jankó János Iskola szülői közösségét senki nem képviselte. A mai találkozón úgy döntöttünk, hogy készítünk egy minőségi felmérést, ahol a gyerekek és a szülők is nyilatkozhatnak arról, milyen ételeket szeretnének a kínálatban látni. A beérkezett eredményeket kiértékeljük, és ezek alapján tudunk változtatni az étlapon.

Újításként felmerült az A-B menü kérdése is, ez esetleg megvalósítható lesz hosszú távon?

Bízunk benne, hogy megvalósítható lesz. Egyelőre a lakosság számára ez még nem lesz elérhető, de kísérleti jelleggel először a felső tagozatosok számára elérhetővé tesszük ezt a lehetőséget is. Így azt gondolom már mindenki meg fogja találni a számára megfelelőt.

Prohászka Bélával folytattuk a beszélgetést:

Erre a megbeszélésre azért hívták meg Önt is, hogy megossza szakmai állásfoglalását az üggyel kapcsolatban, illetve segítséget nyújtson a Farbung-Gastro Kft-nek és a fogyasztóknak. Milyen lehetőségeket lát arra, hogy fejlesszék az együttműködést, illetve hogyan lehet még minőségibb a
közétkeztetés?

A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége felkérést kapott, hogy Tótkomlóson a közétkeztetési konyha működésébe kicsit tekintsen bele, és segítsen abban, hogy a hungarikumokat, a helyi értékeket és a szezonális termékeket hogyan integrálja a közétkeztetésbe. Mivel voltak visszajelzések a fogyasztók felől az ételek minőségét, és mennyiségét illetően, ezért kérték abban a segítségemet, hogyan tudnánk ezen javítani.

Milyen konkrét javaslatokat tettek?

Konkrét javaslatot akkor tudunk tenni, ha a felek együttműködőek. Sajnos ezen az összejövetelen éppen azok a felek hiányoztak, akiknél megfogalmazódtak ezek az észrevételek. Akik megjelentek, azoknak nagyon építő jellegű, nagyon pozitív hozzászólásaik voltak. Az üzemeltető is nagyon nyitott, és polgármester úr és alpolgármester úr úgyszintén. Mi szakmailag ugyanazt a javaslatot tudjuk tenni, mint a többi településen, ahol hasonló észrevételek voltak. Például azt, hogy az étlap jelenjen meg a nyilvánosság számára, akár a Facebookon is. Az étlapon szerepeljen tájékoztatás az ételek allergén tartalmáról, beltartalmáról, vagyis, hogy mennyi a kalóriatartalma, vagy szénhidrát tartalma. Legyen fent a beszállítók neve, hogy látható legyen kik a helyi beszállítók, ami nagyon fontos, mert így tudjuk, hogy nem „utaztatott” élelmiszerről beszélünk. Az ételeknél vegyük figyelembe a fogyasztók szokásait, igényeit, tehát olyat főzzünk, amit szívesen fogyasztanak, akár egy „gasztro-team” felállítása is fontos lehet. Valamint nagyon fontos, hogy a közétkeztetés választható legyen, tehát A és B menü is szerepeljen az étlapon. Mivel a közétkeztetés csak 65%-ban fedezi a napi beltartalmi egységeket, így fontos az, hogy a szülők tervezni tudják a napi étrendet, tehát a reggelit és a vacsorát.

Főként a gyermekétkeztetésről beszélünk jelen esetben. Mi az, amivel korszerűbbé és egészségesebbé tudjuk ezt tenni, hiszen sokszor ez még családon belül is nehéz feladat?

Fontos, hogy az étlap szerkesztésénél figyelembe vegyék a helyi szokásokat és a szezonalitást. Ha szezonális alapanyagokat használunk, akkor már eleve magasabb az étel ásványi anyag tartalma és a vitamin tartalma is. Ha olyan konyhatechnológiai dolgokat alkalmazunk, ami ezeket nem roncsolja, és utána a gyerek szívesen fogyasztja, akkor már elértük a célunkat.

Skodáné Asztalos Mónika iskolatitkár véleménye:

Miért döntöttek úgy a szülők, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek a gyermekétkeztetést illetően?

Szeptemberben felkerestük a napközi konyhát azzal a kérésünkkel, hogy egyre több olyan étel került fel az étlapra, ami nem gyermekbarát, és szerettük volna kérni a segítségüket abban, hogy ezen változtassunk. Akkor ígéretet kaptunk arra, hogy ez meg fog valósulni, és tapasztaltunk is pozitív változást, de hamarosan újra olyan ételek kerültek az étlapra, amit nem fogyasztottak szívesen a gyerekek. Azoknak az ételeknek pedig, amiket egyébként kedvelnek a gyerekek, az elkészítése nem felelt meg az igényeiknek. Emiatt döntöttünk úgy, hogy felkeressük a szolgáltató fenntartóját, így az önkormányzathoz fordultunk. Megfogalmaztunk egy levelet, amelynek tartalmát ismertettük a szülőkkel, és azok a szülők, akik ezt a levelet aláírták, azok egyetértettek ennek
tartalmával.

Milyen arányban értettek egyet ezzel a szülők? Hányan írták alá a levelet?

Sajnos, most a pandémia miatt nehézségekbe ütköztünk a szülőkkel való személyes találkozások során, de közösségi oldalon minden osztály csoportjába felkerült ennek a levélnek a tartalma, és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, hogy végre valami elindul, és talán valami pozitív változást fogunk tudni ezáltal eszközölni. Az itt étkező gyerekek szüleinek kicsivel kevesebb, mint a fele tudta aláírni a levelet, de volt olyan szülő is, aki vidékről utazott be, mert fontosnak tartotta, hogy a neve odakerüljön a levélre, és ezzel is támogassa ezt az ügyet.

Dr. Gyivicsánné Majláth Ágnes tanárnő így vélekedik az ügyről:

A Jankó János Általános Iskola diákjai étkeznek itt a napközi konyhán. Mik a mindennapok tapasztalatai pedagógusként, és szülőként?

Először, mint szülő vettem észre a minőségbeli hanyatlást, mert mi nagyon sokáig étkeztünk a menzáról. Azt vettük észre, hogy nagyon sokat romlott az ételek színvonala. Az én gyerekeim kifejezetten jó evőnek számítanak, mégis panaszkodtak, és rendszeresen éhesen jöttek haza. Ekkor, mint pedagógus, elkezdtem az iskolában egy picit nyomozni, hogy csak az én gyerekeim lettek hirtelen ilyen válogatósak, vagy pedig másnak is gondot okoz ez. Az osztályok döntő többsége ezen a véleményen volt. Alig volt olyan gyerek, aki tartózkodott volna a válaszadástól, vagy pozitívan nyilatkozott volna. Úgy gondolom, hogy az iskolának is nagyon fontos, hogy a gyerekek milyen minőségű ételt kapnak, az intézménynek szem előtt kell tartania, hogy a gyerekek megfelelő színvonalú szolgáltatást kapjanak. Az alsós pedagógusok, akiket megkérdeztem, azt nyilatkozták, hogy rendszeresen teli tányérokat visznek vissza a gyerekek, és nagyon sok étel kerül a moslékba.

Így került sor arra, hogy a szülők léptek fel?

Igen! Én akkor úgy gondoltam, hogy nem pedagógusként, hanem - mivel magam is három kisgyermek édesanyja vagyok – szülőként indítunk egy olyan kezdeményezést, amiben megfogalmazzuk a kritikánkat, véleményünket, és ezt eljuttatjuk az önkormányzathoz. Nem az volt a célunk, hogy minél több aláírás legyen, hiszen ha ez lett volna, akkor végigjárjuk a szülőket. Nyilván ez most a járvány miatt nem lett volna célszerű, de úgy gondoltuk, hogy azért több aláírás szerepeljen a levélben, nehogy úgy gondolják, hogy ez csak 3-4 szülő véleménye.

Horváth Katalin, a Szülői Közösség elnöke így nyilatkozott:

A megindított párbeszéd február 16-án folytatódott tovább, amelyen a Jankó János Általános Iskola nem képviseltette magát. Miért alakult ez így? 

Én, mint a szülői közösség vezetője semmiféle meghívást nem kaptam erre a találkozóra. Előtte egy héttel már volt egy megbeszélés az önkormányzatnál, ott sem hangzott el az, hogy egy hét múlva bármiféle egyeztetésre sor fog kerülni. Tudtommal az intézményvezető jelezte a konyha számára, hogy az iskolában kialakult vírushelyzet miatt Ő nem tud részt venni a megbeszélésen. Emiatt természetesen a többi pedagógus sem tudott megjelenni ezen az eseményen. Én pedig sajnos semmilyen formában nem értesültem erről, így részt venni sem tudtam.

Dr. Gyivicsán György szülőként a következőket mondta:

A felmerülő probléma kapcsán nyilván mindenki a megoldást keresi. Milyen javaslata lenne a szülőknek ezt illetően?

Semmilyen javaslatunk nincs, és nem is hiszem, hogy kellene, hogy legyen, hiszen igazából csak egy panaszt fogalmaztunk meg. Azt is csak azért fogalmaztuk meg, mert előtte a szülők már jelezték a vállalkozó felé, hogy
nincsenek megelégedve az étel minőségével. Szerintem a vállalkozónak észre kellett volna vennie, hogy egyre kevesebben járnak oda étkezni, illetve egyre többen viszik vissza az ételt szinte érintetlenül. Többszöri jelzésre sem vette észre, hogy nem jó az étel minősége. Lehet, hogy ideig-óráig látszott javulás, de hosszú távon nem történt számottevő változás. Amikor láttuk, hogy ennek így nem sok értelme van, akkor benyújtottuk ezt a panaszt az önkormányzat felé, hiszen ő a napközi konyha fenntartója. Zsura Zoltán polgármester úr behívott minket. Sérelmezte azt, hogy miért nem eleve hozzá fordultunk, hiszen ő a fenntartó. Majd egy hét múlva ismét behívott minket, aminek meg az lett az eredménye, hogy miért nem a vállalkozóval beszéljük meg ezt a problémát? Ebből éreztük azt, hogy az önkormányzat részéről is van némi tanácstalanság. Úgy gondolom, hogy mi szülők nem vagyunk sem szakácsok, sem dietetikusok, nem hiszem, hogy nekünk ezzel kellene foglalkoznunk. Úgy gondolom, hogy a szülő neveljen gyereket, a tanár tanítson diákot, és az élelmezésvezető az pedig főzzön jó ételt. Nem nagyon értem, hogy mi az önkormányzat üzenete azzal, hogy minket hétről-hétre összehív. Én jeleztem a polgármester úrnak, hogy olyan emberek, akik nem értenek az ügyhöz, hiába ülnek össze többször, abból még nem fog megoldás születni. Talán olyan embereknek kéne erről beszélni, akik értenek hozzá. A megoldás az lenne, hogy mindenki a saját feladatát végezze el jól. Hallottunk olyat is, hogy majd két-háromhetente sztárszakács fogja megmutatni, hogy milyen jól tud főzni, de nem háromhetente egyszer kell jól főzni, hanem hétről-hétre, és napról-napra.

Akkor most hogyan tovább?

Szerintem a szülők megtették a maximumot, hiszen figyeltek a gyerekekre, észrevették, hogy éhesen mentek haza. Azt még zárójelben megjegyezném, hogy vannak olyan szülők, akik meleg vacsorát tudnak adni a gyerekeknek este, de sajnos vannak olyan családok, ahol ezt nem tudják megtenni. Ezeknek a gyerekeknek csak egy lehetőségük van meleg ételt enni a nap folyamán, az pedig éppen az, amit a napközi konyhán főznek. Ha ott nem tudják megenni az ebédet, akkor ők valószínűleg aznap nem esznek meleg ételt. Tehát mi a jelzést megtettük. Azt nem igazán értjük, hogy miért lett ebből ekkora ügy. Mi csak azt szeretnénk, ha a gyerekek nem éhesen jönnének haza az iskolából.

Várható-e további párbeszéd a konyhával?

Igazából beszélhetünk, csak nem látom értelmét. Érdemben mi nem tudunk ahhoz hozzászólni, hogy miből mennyit főzzenek, vagy mit, hogyan ízesítsenek. Nekünk nem ez a szakmánk. Ez az, amit a konyha valamiért nem hajlandó megérteni. Nekünk nincs is több szerepünk, meg jogunk se, nem akarunk ebbe beleavatkozni. A konyhának van egy fenntartója, akinek az lenne a feladata, hogy ezt kezelje, csak látszólag ezt ő sem tudja kezelni. Olyan, mintha mindenki tőlünk várná a választ. De a választ nem nekünk kell megadni.

A vállalkozó felajánlott egy olyan lehetőséget, hogy létrejöjjön egy „gasztro-team”, amiben természetesen helye lenne a szülőknek is. Egy ilyen együttműködésre hajlandóak lennének?

Szerintem ez is felesleges látszatintézkedés. A vállalkozónak bőven elég lenne, ha látná azt, hogy egyre többen visszaszoknak a napközi konyhára, illetve egyre többen üres tálcát visznek vissza. Nem igazán értem ezt a „gasztro-team”- elképzelést. Ezzel is úgy tűnik, mintha az lenne a cél, hogy a felelősség lekerüljön az ő vállukról. Aztán ha bármi nem jó, akkor lehessen a „gasztro-team”-re mutogatni.

Zsura zoltán János polgármester így vélekedik:

Milyen kéréssel fordultak Önhöz a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium szülői közösségének képviselői?

Még január végén kaptam egy levelet a szülői közösségtől, melyben az szerepelt - és ennek aláírásokkal is nyomatékot adtak - hogy a napközi konyha által előállított étel szerintük nem megfelelő minőségű és mennyiségű. A gyerekek nem igazán laknak jól vele. Tudomásuk szerint nagyon sok ebéd kerül vissza szinte érintetlenül.

Hogyan tud segíteni ezen a téren az önkormányzat?

Mivel velünk áll szerződésben a Farbung –Gasztro Kft, illetve mi bíztuk meg ennek a tevékenységnek az ellátására, így kötelességünk ebben a dologban közvetíteni. Ennek kapcsán elkezdtük a szervezést. Először azokkal az intézményvezetőkkel ültünk le, akik innen oldják meg a gyermekélelmezést. Ez a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium, a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda illetve a Szociális Szolgáltató Központ és a Ligeti Óvoda, amelyek innen szolgáltatnak élelmet. Ezen a megbeszélésen alapvetően az irányok arrafelé mutattak, hogy túl nagy gond nincsen. Többen kifejtették, hogy az a szubjektív vélemény, amit a gyerekek ki tudnak fejteni a napi élelmezéssel kapcsolatban, elég széles palettán mozoghat. Úgyhogy úgy
döntöttünk, hogy tovább kell lépni. A következő körben meghívtuk azt a szülői team-et, akik az aláírás gyűjtést szervezték.

 A párbeszéd tovább folytatódott, hiszen a napközi konyhán egy szélesebb körű találkozó került megrendezésre, ami teljes mértékben nem érte el a célját, illetve nem úgy valósult meg, ahogy azt tervezték.

Sajnos nem. Körülbelül 18-20 fő jelent meg az egyeztetésen, ahol sajnos épp az a szülői közösség nem képviseltette magát, akik ezt az aláírásgyűjtést szervezték, és ők képviselték volna azt az irányt, amit szeretnénk elérni. Itt elmondhatták volna, hogy szerintük mi a rossz, mivel van probléma.

 Az említett találkozón a konyha dolgozóin, valamint az intézményvezetőkön kívül egy szaktekintély is megjelent. Ki látogatott el Tótkomlósra és milyen célból hívták meg?

Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács Békéscsabáról jött el hozzánk Szabó Gergely meghívására. Ő korábban részt vett a Mintamenza program menedzselésében is. Így kapóra jött, hogy az Ő véleményét is meghallgathatjuk, és ennek kapcsán információhoz juthatunk, hogy a nálunk tapasztalt probléma miből adódhat. Egy rövid kis előadás keretében elmondta, hogy mire is lehet számítani a gyermekélelmezés kapcsán. Ami bennem megmaradt, az az, hogy, nem nagyon kötötte különleges előírásokhoz az étkeztetést. Azt mondta, hogy ha a gyereknek ízlik a hamburger, akkor azt kell neki adni, persze egy picit idézőjelbe téve. Ezzel próbálta kifejezni, hogy olyan étkeket kell főzni, amit a gyerekek szívesen fogyasztanak. Nyilván azt is tudjuk, hogy erre nincs mindennap lehetőség.

Az említett panasznak mi lehet a megoldása? Hogyan tudják ezt a problémát orvosolni?

A beszélgetés kapcsán előkerült az az elégedettségi űrlap is, amit korábban én egy beszélgetés során már láttam, amikor meghívtam az intézményvezetőket a hivatalba. Ezt a Ligeti Óvodában készítették el, és azok az óvónők és dajkák töltötték ki, akik részt vesznek a gyerekek ebédeltetésében. Ebben 1-től 5-ig értékelték az aznapi menü közkedveltségét. Ezt jónak tartottam én is. Ennek a továbbfejlesztett változatát hozta el a Farbung-Gasztro Kft. erre a beszélgetésre. Talán elsőként ennek a kitöltetése lehet az, amivel elkezdhetjük. Szerintem 2-3 héten keresztül ezeket az adatlapokat ki kell tölteni. Ezekből jól látható lesz, hogy mi az, ami bejön a gyerekeknek, és mi az, amit felesleges elkészíteni, mert csak a moslékban fog landolni. Utána lehetne a teamfelállításához hozzáfogni, amit ugyancsak ezen az egyeztetésen határoztak el. Ez a csoport részt vehet az étlap összeállításában, ezáltal lehetősége van, akár a szülőknek, akár az intézményben dolgozóknak, akár még az idősebb diákoknak is elmondani a véleményüket arról, hogy mit ennének szívesen. A konyha vezetése ígéretet tett arra, hogy ezt figyelembe fogják venni. A harmadik, ami ezen a beszélgetésen körvonalazódott, az A-B menü lehetősége, amely a második fogás választására ad lehetőséget. Ezzel a szülők élhetnek a következő heti menü megrendelésénél, ezalapján kiválaszthatják a legkedvezőbb ételt, amit a gyermekük szívesen fogyasztana el. Én azt gondolom, hogy ha ez a három dolog meg fog valósulni, akkor ez nagy előrelépés lesz a gyermekélelmezésben Tótkomlóson. Egyébként az elmúlt napokban már többen jelezték, hogy máris van változás. Érzékelhető az elkészült ételek mennyiségén, minőségén és milyenségén. Ha csak azt elértük, hogy valami megmozdult, akkor már megérte foglalkozni a dologgal. Arra biztatok mindenkit, hogy bátran mondják el, hogy mi a véleményük és bízom benne, hogy jóirányba tudjuk terelni ezt az ügyet, és végül olyan minőségi ételek kerülnek a napközikonyhán az asztalra, ami hosszú időre biztosítja azt, hogy a gyerekek jóízűen egyék az ebédet, és jóllakva hagyják el az ebédlőt.