A világot sújtó járvány minden területen átrendezi életünket. A városunkban hagyománnyá vált megemlékezések, ünnepségek sem kivételek ezalól. Szeretnénk azonban ennek ellenére eljuttatni az emlékeznivágyókhoz néhány gondolatot az éteren keresztül, hogy ha másként is, de emlékezzünk együtt!
A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen, a korabeli Magyarország kárpátaljai területén az első gettók és gyűjtőtáborok felállításának időpontjához igazodva.
Tótkomlóson 2004 óta, azaz 16 éve tartunk megemlékezést a holokauszt borzalmairól, kiemelten a helyi áldozatokra emlékezve.
1944 májusában az akkori törvény értelmében, Tótkomlós községben is felállították a gettót, - az úgynevezett Iczkovics – házban, annak üzlethelyiségében, a gépszínben és az udvaron állt. Ide bekényszerítették minden Tótkomlóson élő zsidó származású honfitársunkat.
A gettóba kényszerítést nem a helyi, hanem a környékről idevezényelt csendőrök végezték.
A 128 személyt június 20-án hajnalban a vasútállomásra hajtották és deportálták őket. A deportálás során – forrásaink szerint – 66 komlósi vesztette életét, a katonai munkaszolgálatosok közül pedig 14-en a fronton lelték halálukat. Az életben maradottak többsége 1945. május, június havában lesoványodva, tífusztól és egyéb betegségektől meggyötörten tért haza. A község elöljárósága – lehetőségei erejéig – mindent megtett, hogy testi-lelki felépülésüket és életük újrakezdését segítse, támogassa. Ez nehéz feladatnak bizonyult annak ellenére, hogy a visszaemlékezők szerint a komlósi emberek, a szomszédok, barátok, ismerősök is igyekeztek a segítségükre lenni.
Az emléknap elsősorban arra kötelez minket, hogy emlékezzünk az áldozatokra. Ők ennek az emléknapnak a főszereplői. Azokra, akik pontosan tudták, hová visznek a vonatok, és akik közül nem kevesen már a bevagonírozás előtt önkezükkel vetettek véget életüknek.
Tótkomlóson, egy tótkomlósi fiú kezdeményezésének köszönthetően kezdtünk megemlékezéseket tartani. Ő, ifj. Balogh István, aki már gyermekéveiben beleásta magát a történelem legsötétebb korszakába, s felkutatta, feldolgozta a zsidóság helyi és megyei érintettségét. Idén sajnos nélküle emlékezünk az egykori áldozatokra, hisz ez az alkalom is, mint a többi jeles nap – idén rendhagyó módon kerül megrendezésre.
Ha másként nem tehetjük, gondolatban hajtsunk, fejet az egykori áldozatok emléke előtt. A komlósiak emlékezetében településünk hasznos, megbecsült polgáraiként élnek tovább.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.